Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület megválasztott elnöke szerda délelőtt bemutatja a testület leendő tagjait, valamint a következő öt évre szóló célkitűzéseit. Ezt követően a frakciók rövid időre visszavonulnak szavazati szándékaik tisztázására, majd a képviselőcsoportok vezetői a 12 órakor kezdődő voksolás előtt nyilatkozatot tesznek. A megerősítéshez a képviselők egyszerű többségére van szükség, ami a szakértők egybehangzó véleménye szerint szinte biztosan meglesz. Végül az EU-tagországok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács nevezi majd ki minősített többséggel a bizottságot, de ez már jórészt csak formalitásnak számít.
Számtalan az azonnali teendő
Hivatalosan december elsején, gyakorlatilag jövő hétfőn lesz az első munkanapja Várhelyi Olivérnek és a többi biztos kollégájának – mondta a Bruxinfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának. Az Európai Bizottság mögött álló több ezres adminisztráció nem cserélődik le, így az új politikusoknak az az egyik első feladata, hogy jó együttműködést alakítson ki velük.
A megválasztott biztosok gyakorlati teendői között szerepel, rögtön az első hetekben: hogy megtartsák a kabinetüléseket, valamint a főigazgatósági vezetőséggel az ülést, hogy találkozzanak és megteremtsék a kapcsolatot az apparátusukkal, hasonlóan azzal a szakmai körrel, érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel, amely a területükre kiterjednek, illetve amelyekkel ők és az apparátusuk akár napi, vagy heti szinten munkakapcsolatban lehet – magyarázta Fóris György.
A Bruxinfo elemzője arra is felhívta a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozva, hogy a megválasztott biztosokkal szemben, különösen az újak esetében
létezik egy úgynevezett megfelelési, illetve lojalitási elvárás is a küldő ország részéről.
Bár a biztos, miután megkezdi munkáját, elviekben soha nem léphet föl, politizálhat nemzeti színben, kizárólag európaiban, és csak az Európai Bizottság elnökének, valamint az Európai Parlamentnek tartozik beszámolással, ettől függetlenül van egy informális lojalitási elvárás vele szemben, hogy amikor európai uniós ügyekben érvel, akkor mindenkor érzékeltesse azt a hátteret, ahonnan érkezett, hogy annak az országnak és régiónak az érdekeit vigye be a köztudatba, valamint terelje ez irányba a vitákat – magyarázta Fóris György.
Ezen felül természetesen meg kell kezdenie a tényleges napi munkát, be kell járnia a biztosnak az Európai Parlamentbe, ahol alkalmasint nehezen, esetleg nagy várakozásokkal fogadták el. Napi szinten kell dossziék mentén prezentálniuk a szakbizottságok előtt, hitelesen, átütően, hogy támogatást nyerjenek, hiszen a későbbiekben ez befolyással lehet arra, hogy a plenáris megszavazza-e a javaslatuk, vagy sem. Ugyanakkor el kell kezdenie építeni a sajtóprofilját is – tette hozzá a szakértő. Hogy a nemzetközi brüsszeli sajtó megismerje, meghallgassa, a sajtóértekezleteire elmenjen, miközben az otthoni nemzeti sajtó pedig ne felejtse el.
Arany középút
Fóris György azzal kapcsolatban, hogy Várhelyi Olivér a szakbizottsági meghallgatásán nem győzte hangsúlyozni, hogy ő mindenképpen a bizottság álláspontját és európai érdekeket fog képviselni, miközben a magyar miniszterelnök folyamatosan nemzeti érdekekről és álláspontról beszél az új magyar biztossal összefüggésben, úgy fogalmazott: létezik az arany középút. Hiszen álláspontja szerint az soha nem számít bűnnek, sőt, jelen konstrukcióban üdvözölt tény, hogy a biztos a származása szerinti tudásanyagot beviszi a döntéshozás folyamatába. Például a nagy kamionforgalmak káros környezeti hatásait valószínűleg egy osztrák biztos sokkal meggyőzőbben tudja demonstrálni egy vitában, mint egy ír, akinek az országában viszonylag kis mértékben fordul elő az átmenő forgalom, magyarázta a Bruxinfo munkatársa.
Ennek alapján egy közép-európai biztosnak nagyobb rálátása, történelmi tapasztalata, ismeretanyaga van például a Nyugat-Balkán történelmére, szociológiájára, gazdaságára, stratégiai helyzetére, amivel egy luxemburgi, vagy portugál eddig nem sokat foglalkozott.
A magyar biztos ha ezt mint háttértudást beviszi a vitákba, egyáltalán nem fog úgy minősülni, hogy magyar kormányzati érdekeket képvisel – tette hozzá az elemző –, hanem úgy, hogy gazdagítja a vitákat.
Probléma akkor lenne, ha egy biztos abból indulna ki: hogy ő mint – például – magyar, mit tartana fontosnak Magyarország szempontjából, de ez az elmúlt évtizedek biztosi kultúrából gyakorlatilag ismeretlen magatartás, tette hozzá.
Az új Európai Bizottság eredetileg már novemberben hivatalba lépett volna, azonban ezt el kellett halasztani. A cél most december elseje, ez annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét, noha ez jogi kötelessége lenne. A halasztás azért vált szükségessé, mert az EP illetékes szakbizottságai különböző okokból elutasították az első francia, magyar és román jelöltet.
A csúszás miatt Jean-Claude Juncker mostani elnök és a biztosi testület jelenlegi tagjai maradtak a posztjukon ügyvivőként.
A témáról bővebben is szó lesz ma este 8 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.