A JURI hétfői döntésével megerősítette szeptember 26-i határozatát, és fenntartja álláspontját, amely szerint összeférhetetlenség van Trócsányi László biztosi pozíciója, valamint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda tevékenysége között. Hasonlóan nem támogatták a román Rovana Plumb jelöltségét sem.
A magyar jelöltet ezúttal 12:9 arányban utasították el.
.@EP_Legal voted that the two commissioners-designate (RO and HU) are unable to exercise his or her functions in accordance with the Treaties and the Code of Conduct. @EP_President will now ask what further steps @vonderleyen intends to take.
— Jaume Duch (@jduch) 2019. szeptember 30.
A kormányzat álláspontja szerint politikai harc zajlik és Trócsányi Lászlót azért nem támogatják, mert segített a magyar államnak a bevándorlásellenes küzdelemben. Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban arról beszélt, "Trócsányi bűne az, hogy segített abban, hogy okmányok nélkül, szabálytalanul senki ne tehesse be a lábát Magyarországra". A hatóságok fellépéséhez kellenek fundamentumok, jogszabályok, ezeket az ő segítségével alkottuk meg, ezért támadja a baloldal a magyar jelöltet. De "nem szemből támadnak, hanem egy sunyi oldalvágással", az ügyvédi irodájára hivatkozva - mondta, hozzátéve: pártalapon, 11-9 arányban szavaztak ellene.
Trócsányi László is arról beszélt akkor az InfoRádióban, hogy minden tényalapot nélkülöző politikai döntés született. A Facebookon most azt írta, megdöbbent a JURI döntésén, és úgy véli, megsértették a demokrácia alapvető elveit, valamint a Szerződések szellemét és az Európai Parlament Eljárási Szabályzatát. "A hivatkozott döntés valójában hazugságok, kontextusukból helytelenül kiemelt és tendenciózusan tálalt tények összetákolt gyűjteménye" - közölte.
A csütörtöki döntés kiszivárgott indoklásában egyébként az ügyvédi irodájára vonatkozó összeférhetetlenség részeként többek között az szerepelt, hogy igazságügyi miniszterként szerepe volt orosz gyanúsítottak Oroszországnak történő kiadatásában, akiket utólag ott szabadon engedtek az USA előzetes kiadatási kérelme ellenére, valamint abban, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi irodáé lehetett a Paks II. atomerőművel kapcsolatos 2018. évi, a Miniszterelnökséggel kötött szerződés, az összeférhetetlenségi záradék ellenére.
Hogyan tovább?
Ezután Ursula von der Leyen dönt: kiderül, hogy a magyar és román politikusok továbbra is versenyben maradhatnak, vagy új jelöltet kell állítania a két országnak.
Orbán Viktor a csütörtöki döntés után már beszélt az Európai Bizottság megválasztott elnökével, és megállapodásuk szerint megvárták az akkor döntésről az írásbeli határozatot. Ez később megszületett, de az EP elnöke szerint nem volt kellően pontos, ezért kellett David Sassoli, az Európai Parlament elnöke kérésére a JURI-nak hétfőn ismét szavaznia az érintett két biztosjelöltről.
A magyar miniszterelnök egyébként pénteken arról beszélt, van a zsebében második, harmadik és negyedik megoldás is.
Megkezdődik a biztosjelöltek meghallgatása a szakbizottságokban
Az első napon, hétfő délután a szlovák Maros Sefcovic, az ír Phil Hogan és a bolgár Marija Gabriel kerül sorra, míg utolsókként, október 8-án a három ügyvezető alelnök, a lett Valdis Dombrovskis, a dán Margrethe Vestager és a holland Frans Timmermans.
Az eredeti menetrend szerint a magyar Trócsányi Lászlót kedd este hallgatták volna meg, az ő jelöltségének sorsa az EP jogi szakbizottságának hétfői megismételt ülésén dőlt el.
A novemberben hivatalba lépő, Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságba jelölt huszonhat tagot a nekik szánt területtel foglalkozó parlamenti bizottságok hallgatják majd meg.
A tervezett portfóliók több jelölt esetben több szakbizottság területét is érintik, ilyenkor az ülés egyenrangú vagy társult bizottságok előtt zajlik.
A biztosjelölteknek előzőleg írásban meg kellett válaszolniuk egy kérdőívet, és ezt követően szeptember 30-án három, október 1. és 3. között naponta hat, október 7-én kettő, október 8-án három ülést tartanak a korábbi tájékoztatás szerint.
Az MSZP szerint maximum Orbán Viktor és Trócsányi László lepődhet meg azon, hogy az Európai Parlament alkalmatlannak találta a magyar biztosjelöltet. A szocialisták közleménye szerint Trócsányi László volt az, aki igazságügyi miniszterként törvénybe foglalta mindazokat a jogsértéseket és törvénytelenségeket, amelyek miatt Magyarország ellen megindították a 7-es cikkelyes eljárást. Ám nemcsak a politikusi pályája, hanem üzleti tevékenysége miatt is alkalmatlan – tette hozzá az MSZP közleménye.
A Demokratikus Koalíció szintén közleményben reagált. Molnár Csaba ügyvezető alelnök szerint Trócsányi László elbukása Magyarországnak és az európai magyaroknak hatalmas győzelem, Orbán Viktornak viszont kínos vereség. Magyar kormánnyal olyan még soha nem fordult elő, hogy még egy uniós biztost sem tudott elfogadtatni – áll a DK közleményében.
A Momentum EP-képviselője, Donáth Anna közösségi oldalán azt írta: Trócsányi László összeférhetetlen, Európában ugyanis nem nézik jó szemmel, ha egy igazságügyi miniszter nevét viselő ügyvédi iroda milliós állami megrendelésekhez jut. A momentumos politikus szerint a döntés azt mutatja, hogy az új Európai Parlament erősebb, mint az előző.