- Trump újabb szankciókat írt alá
- Az Egyesült Államok ott üt Iránon, ahol a legjobban fáj
- Könnyen lehet, hogy Donald Trump csak fenyegetőzik Irán ügyében
- Az Egyesült Államok majdnem megtámadta Iránt, de Trump visszavonta a parancsot
- Súlyos a helyzet, ha Irán lép, a globális kőolajforgalom harmada kieshet
Vissza akarja szorítani Irán befolyását a Közel-Keleten az Amerikai Egyesült Államok vezetője, erről szól a Hormuzi-szoros térségében kialakult konfliktus Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője olvasatában. "Ebbe beletartozik részben az atomprogram befejezése, a külföldi iráni szövetségesek - akiket Trump elnök terroristáknak nevez - támogatásának befejezése"
- tette hozzá az InfoRádióban Tálas Péter.
Az amerikaiak mellett közben egyértelműen kiállt Izrael és Szaúd-Arábia, illetve utóbbi szövetségesei, de alapvetően nagyon visszafogottak a többiek, Tálas szerint
"nincs Trumpnak akkora nemzetközi támogatottsága, mint amire az amerikai elnök és az adminisztráció számított".
Ennek szerinte az az oka, hogy nem nagyon értenek egyet az USA azon döntésével, mely szerint Donald Trump kiszállt az atomalkuból.
Annak csak jelképes jelentőségét látja ugyanakkor, hogy az elnök szankciókat vezetett be Irán legfőbb vallási vezetőjét is. Ennél fontosabbnak tartja a Forradalmi Gárda nyolc parancsnokának szankcionálását, ez azért izgalmas szerinte, mert Trump már korábban meg kellett volna, hogy tegye.
"A Forradalmi Gárdát Donald Trump terrorszervezetnek minősítette, és emiatt a terrorszervezetekkel szembeni szankciókat alkalmaznia kellett volna. Látható az, hogy
a két fél között nagyon erős a kommunikáció, és ebbe a kommunikációba beletartoznak olyan lépések is, amiket mi nem kommunikációnak, hanem konfliktusnak tekintünk."
Hogy lehet-e ebből háborús konfliktus, arról azt mondta, már mindkét fél bejelentette, hogy nem akar háborúzni, de az látható, hogy elég közel táncolnak ahhoz, hogy valamilyen fegyveres összetűzésre kerüljön sor.
"Mindkét fél arra számít, hogy korlátozottak lehetnek ezek a csapások.
Ha az Egyesült Államok fogja magát, és megsemmisíti azokat a rakétakilövőket és radarokat, amik segítségével a drónjaikat lelőtték, ebben az esetben Irán például a külföldi erőit próbálhatja meg aktivizálni.
Ilyen a Hezbollah, valamint a Gázai-övezetben a palesztin erők, de a legegyszerűbb talán a szíriai amerikai állomások iráni megtámadásának lehetősége lehet" - fejtette ki Tálas Péter.