A korábbi nyilatkozatok ellenére a magyar miniszterelnök mégsem áll elő saját javaslattal az uniós állam és kormányfők keddi tanácskozásán az Európai Bizottság elnöki posztjára.
Néhány héttel az Európai Parlamenti választás előtt Orbán Viktor a nem sokkal később egy korrupciós botrányba belebukott osztrák alkancellárral tartott találkozóját követően beszélt az úgynevezett csúcsjelöltekről. "Figyelem a spitzenkandidatok eddigi kampányát, és ezek arról győznek meg, hogy ezek a jelöltek alkalmatlanok az EB vezetésére."
Korábban a miniszterelnök, majd az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn a Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, hogy nem az Európai Parlament, hanem az Európai Tanács joga jelölni új vezetőt az Európai Bizottság élére. "Én azt hiszem, hogy az állam- és kormányfők között legalábbis egy blokkoló kisebbség van, amely úgy gondolja, a hogy a jelölési jogot nem szabad átengedni, és jelölni az állam- és kormányfőknek kell, ahogy azt a lisszaboni szerződés is rögzíti".
Gulyás Gergely hangsúlyozta,
a magyar kormányfő a blokkolók közé tartozik, tehát nem támogatja, hogy az EP-s csúcsjelöltek közül kerüljön ki a bizottság új elnöke. "Nincs olyan jelölt, akit a magyar fél jelölne. Sok olyan jelölt van az európai politikában, akit Magyarország jó szívvel támogat"
- fejtette ki Gulyás Gergely az Arénában.
Szövetségeseket kell találni
Most, hogy véget értek az európai parlamenti választások, sürgős tárgyalásokba kezdenek a különféle politikai csoportosulások, hogy kiket juttassanak az unió vezető testületeinek élére. Elemzők már az EP-választás idején rámutattak: sehol nincs törvénybe iktatva, hogy a nagy pártok csúcsjelöltjei közül kell megválasztani az Európai Bizottság elnökét - ennek is köszönhető például, hogy a közelmúltban felmerült francia részről az Európai Néppárt által jelölt Manfred Weber és a szocialisták által megnevezett Frans Timmermans mellett egy harmadik név is: Michel Barnier-é.
Az biztos, hogy egy-egy nemzeti párt kevés lesz ahhoz, hogy célba juttassa áhított jelöltjét egy-egy posztra, szövetségeseket kell találnia.
Várhatóan felbomlik az Európai Bizottság vezetésére kialakított csúcsjelölti rendszer, mert a hagyományos pártcsaládok jelentősen vesztettek támogatottságukból - jelentette ki a XXI. Század Intézet vezető elemzője az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. Deák Dániel úgy vélekedett: ez az jelenti, hogy Manfred Weber a néppárt, illetve Frans Timmermans a szocialisták csúcsjelöltje búcsút mondhat az ambícióinak. A csúcsjelölti rendszer ugyanis nem jogi kötelezettség, csupán politikai alku következménye - mutatott rá.
Erről a kérdésről is beszélt az InfoRádióban Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa, aki szerint a választások végeredményét látva Orbán Viktornak nem lehet döntő szava az új bizottsági elnököt illetően.
"Európai szinten kis párt még mindig a Fidesz, jóval nagyobb pártok vannak akár még az Európai Néppárt családján belül is, vagyis nem Orbán Viktor fogja eldönteni, ki lesz az EB új elnöke.
Nagy kérdés az, hogy megtartják-e a csúcsjelölti rendszert, és Manfred Weber az eddigi rendszer alapján a bizottság élére kerül-e" - elmélkedett Rajnai Gergely. Szerinte is fontos körülmény, hogy eltűnt a két nagy párt európai parlamenti többsége, így be kell vonni egy harmadik partnert is ahhoz, hogy megtalálják az EB új elnökét.
Rajnai szerint a liberálisok, a zöldek vagy az Emmanuel Macron francia elnök vezette új csoport lehet "királycsináló". Megítélése szerint ez az irány nem egyezik Orbán Viktor elképzeléseivel, aki "egyre jobban eltávolodik a Néppárt irányától, nagyon nehéz lesz befolyásolnia, hogy ki legyen a bizottság vezetője". Hozzátette,
a "populista szárny" egyre súlytalanabb a Néppárton belül.
Az biztos, hogy Manfred Weber folyamatosan keresi partnereit az új Európai Parlementben, s mindenképpen azzal számol, hogy a csúcsjelöltek közül fog választani az Európai Parlament. Weber szerint "nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek".
Fóris György, a Bruxinfo brüsszeli irodájának igazgatója az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában úgy vélte, túl van dimenzionálva az Európai Parlament szerepe. "Be van építve egy európai alkotmányos válság lehetősége, hiszen
az alapszerződés nem tisztázta pontosan, hogy mi legyen az EP-választások szerepe az intézmények és vezetőik összetételének szempontjából
– mondta Fóris György. A lisszaboni szerződés értelmében a mindenkori európai választások eredményét figyelembe véve kell kiválasztani az Európai Bizottság elnöki pozíciójának jelöltjét, akinek személyéről a tagországok vezetői után a Európai Parlament dönt. A parlament viszont időközben úgy döntött, kézbe veszi a jelöltállítást is.
Fóris György azt sem zárta ki, hogy az úgynevezett csúcsjelölti rendszer jövőjéről az Európai Unió Bírósága mondja ki majd a végső szót.