Feledy Botond: háborúkkal teli az Európai Unió története

Olyan hírekkel is találkozhat az európai közvélemény, hogy Michel Barniert, az Európai Bizottság jelenlegi brexitügyi főtárgyalóját nevezhetik ki a brüsszeli testület új vezetőjének. Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje korábban cáfolta ezeket a híreket.

Emmanuel Macron francia elnök régóta hangoztatja, hogy elégedetlen az uniós csúcsjelölti rendszerrel.

Így valóban megtörténhet, hogy olyasvalakit támogat az Európai Bizottság elnöki posztjára kerülésben, aki hivatalosan nem csúcsjelölt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond külpolitikai elemző.

Hozzátette: az unióban több szinten is jelen van a francia befolyás, ennek leképeződése lehet a bizottság következő vezetőjéről szóló vita.

Feledy Botond hozzátette, hogy ha francia elnöke lenne a bizottságnak, azt valahol a másik nagy tagállam, vagyis Németország befolyásával kellene ellensúlyozni. Ezért a franciák azt ajánlhatják, hogy Manfred Weber ne a bizottság, hanem az Európai Parlament vezetője legyen.

Németország számára ugyanakkor ez nem feltétlenül megfelelő ellentételezés - mondta az elemző.

Az Európai Bizottság elnökét végső soron az Európai Parlament választja meg – emlékeztetett a szakértő.

Az európai bizottsági, tanácsi és parlamenti elnöki tisztséget együtt határozzák meg, és az sem mindegy, hogy bizonyos alpozíciókba melyik tagállam képviselője kerül. Feledy Botond szerint

mindezzel együtt jön létre egy érzékeny egyensúly, amelyet minden tagállam elfogad.

Intézményközi háborúk története

Az Európai Unió története amúgy is az intézményközi háborúk története brüsszeli szempontból – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond. Például az Európai Parlament és biztosság között is alakult már ki konfliktus - emlékeztetett külpolitikai elemző.

Volt már olyan, hogy kvázi megzsarolta az EP egy szakbizottsága például a szakértői utazási pénzek visszatartásával vagy más módon az Európai Bizottságot, hogy a működése átláthatóbb legyen. Ez egy nagy csata volt 2005-2006-ban - mondta Feledy.

A szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság egy bonyolult és sokoldalú szervezet, amelynek az apparátusa jelentős befolyással bírhat – mint a legtöbb nemzetközi szervezet esetében.

Az európai biztosokat 5, de legkésőbb 10 évente cserélik, míg egy életpálya az Európai Bizottságnál akár 30-40 évig tarthat.

A tisztviselők tehát némi előnyben vannak,

úgy is mondhatjuk, hogy az intézményi memória az apparátust szolgálja. Ha ügyes egy biztos, akkor ezt ki tudja használni, ugyanakkor a biztosok számára még az öt év is kevés, hogy akár csak az alattuk lévő főigazgatóságokat kiismerjék.

Feledy Botond hozzátette, hogy sokszor az Európai Bizottság biztosai is konfliktusba kerülnek a tisztségviselőkkel.

Tehát van intézményi ellenállás, ebben lehet személyes kémia hiánya, lehet politikai preferenciaprobléma, és lehet nemzeti kérdés

- fogalmazott a szakértő.

A Jean-Claude Juncker vezette jelenlegi Európai Bizottság nagy dolgokban már nem dönthet, de lehet még munkája – véli a szakértő.

Mint mondta: semmilyen garancia nincs arra, hogy októberben meg tudjon állapodni az Európai Parlament tovább színesedő plenáris ülése. Egyébként is, volt már arra példa, hogy a rákövetkező évben fogadták el az Európai bizottság kollégiumát, tehát az sem kizárt, hogy 2020 tavaszáig kicsúszhat a bizottság megerősítése.

Ezzel még hosszú időt, plusz fél évet kaphat a jelenlegi bizottság.

Feledy Botond szerint Jean-Claud Juncker bizottsági elnökről nehéz elképzelni, hogy a következő testület felállásáig már nem csinál semmit, és várhatóan lesznek olyan biztosok is, akik az utolsó időben is igyekeznek befolyásolni a bizottság munkáját.