- Üdvrivalgás fogadta a brexit-terv leszavazását - megdöbbentő videó
- Brexit: rendkívüli leállás jöhet az áruforgalomban
- Keményen üzentek a briteknek a brexit-fiaskó után
- A brit kormány nem állítja le a brexit-folyamatot
- Brexit - Vészforgatókönyvek a folytatásról
- Jót tett a fontnak a londoni szavazás
- Gálik Zoltán: minden attól függ, hogy mi történik ma este
- New York Times: Londonnak csodatevő államférfira volna szüksége – megszólaltak Európa vezetői is
- Brexit - az alsóházi elutasítás után ez következhet
A bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után.
Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője előző este jelentette be, hogy a Labour bizalmatlansági indítványt terjeszt be a Theresa May vezette konzervatív párti kormány ellen.
Ennek közvetlen előzményeként az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.
Az előrejelzések is azonban azt valószínűsítették, hogy a kormány megnyeri a szerdai bizalmi szavazást, mivel a konzervatív frakció és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP), amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van, előre közölte, hogy a szavazáson a kormányt támogatja.
A szerda esti voksolás utáni rövid alsóházi nyilatkozatában Theresa May személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőinek a brexit-folyamat további menetéről.
Kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.
May szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé a kormány javaslatait a Brexit-folyamat további menetére.
Theresa May már előző este, a Brexit-megállapodás szavazásán elszenvedett súlyos vereség és a bizalmatlansági indítvány beterjesztése után közölte: ha kormánya szerdán bizalmat kap, ő egyeztetéseket kezd pártbeli kollégáival, a DUP-val és más frakciók vezető képviselőivel annak megállapítására, hogy mire lenne szükség a Brexit-megállapodás alsóházi elfogadtatásának biztosításához.
A kormányfő azonban szerda esti nyilatkozatában már konkrétan az ellenzéki pártok vezetőit hívta konzultációkra, vagyis egyértelműen jelezte, hogy kész tárgyalóasztalhoz ülni Jeremy Corbynnal is, aki a kormány ellen a bizalmatlansági indítványt beterjesztette.
Válaszában Corbyn kijelentette: a tárgyalások feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.
Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak, a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani.
Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.
Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, vagyis a következő választás 2022-ben esedékes.
Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.
A legnagyobb brit fogadóiroda, a William Hill szerint mindazonáltal meglehetősen valószínűtlen, hogy Theresa May a jövő éven túl is még az Egyesült Királyság kormányfője lesz:
az iroda a szerda esti bizalmi szavazás után is igen alacsony valószínűséget jelző, vagyis jelentős nyereményesélyt ígérő 12/1-es kiírást tartott érvényben arra a fogadási lehetőségre, hogy May 2021-ig vár a távozással.
Theresa May már decemberben is megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványával ellentétben a decemberi kezdeményezés nem a kormány, hanem May személye ellen irányult, de szintén kudarcba fulladt.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen egy évig, vagyis idén decemberig a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.
Az ellenzékre azonban ez nem vonatkozik, a Munkáspárt a legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.