A brit miniszterelnök szerint nem lehet arra számítani, hogy az Európai Unió a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeiről és a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer kereteiről kidolgozott tervezeteknél jobbat ajánlana fel Londonnak, ha a brit parlament e dokumentumokat elutasítja.
Theresa May péntek délután a BBC News brit közszolgálati hírtelevízió és a BBC rádió közös betelefonálós műsorának vendége volt. Arra a hallgatói kérdésre, hogy "van-e B-terv" arra az esetre, ha a londoni alsóház a december második hetében esedékes szavazáson nem fogadja el a brexit-megállapodásokat, May kijelentette: ha a megállapodás "nem megy át, akkor kezdhetünk mindent elölről", és az országra még több bizonytalanság, megosztottság nehezedne.
A kormány ebben az esetben hiába térne vissza Brüsszelbe azzal, "hogy az embereknek ez az egyezség nem tetszett, kaphatnánk-e egy másikat. Nem hinném, hogy az Európai Unió válasza erre az lenne, hogy tessék, adunk egy jobb megállapodást" - fejtette ki.
Theresa May szerint az nem szerepelhet a lehetőségek között, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja marad,
mivel az uniós tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a többség a kilépésre voksolt, és a kormánynak ezt teljesítenie kell.
A brit kormányfő azonban a múlt héten, amikor a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta a kilépési megállapodástervezet részleteiről, még úgy fogalmazott, hogy a dokumentum elfogadásával szemben csak két egyéb választási lehetőség létezik: a megállapodás nélküli kilépés, vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból.
Theresa May érvei
A BruxInfo írása szerint a brit kormányfő korábban utalt arra, hogy
- az általa képviselt úton szavatolt lesz az Egyesült Királyság számára saját szuverén kereskedelmi megállapodások kötése – amelyek tárgyalásait már az átmeneti időszakban megkezdhetik -,
- miközben a kilátásba helyezett igen szoros piaci-kereskedelmi-vámpolitikai EU-brit együttműködésnek, valamint jövőbeni technológiai fejlesztéseknek köszönhetően minden mód meg lesz arra, hogy egyszer és mindenkorra szavatolt legyen az ír-északír határ változatlanul teljes átjárhatósága.
Az érzékeny kérdések kapcsán Theresa May leszögezte, hogy nem lehet, és nem is lesz szó arról, hogy kormánya halászati jogokat „adna el” az EU-oldalnak a tárgyalások során más területeken remélt előnyökért. Hasonlóképpen, szerinte „Gibraltár szuverenitása” is szavatolt az asztalon lévő dokumentumok alapján.
Két elégedetlen tábor
A brexit-feltételeket tartalmazó 585 oldalas dokumentummal és a majdani kapcsolatok keretrendszerét felvázoló 26 oldalas politikai deklarációval a kormányzó Konzervatív Párt keményvonalas brexit-tábora és az ellenzék egyaránt rendkívül elégedetlen.
Az EU-szkeptikus tory frakciócsoport megítélése szerint e tervezetek a brexit után is túl szoros szálakkal fűznék az Egyesült Királyságot az EU-hoz.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt ugyanakkor olyan módosításokat követel, amelyek lehetővé tennék Londonnak egy állandó vámuniós viszonyrendszer fenntartását az EU-val a kilépés után is, a Liberális Demokraták pedig új népszavazást követelnek, azzal az érvvel, hogy a 2016-os népszavazás kampányában a brexit-párti tábor félrevezető ígéretekkel vette rá a választókat a kilépés megszavazására.
Kérdéses az elfogadása
Ebben a helyzetben egyelőre kérdéses, hogy a kormány el tudja-e fogadtatni az alsóházzal a kilépési tervezeteket a decemberi szavazáson, különös tekintettel arra, hogy a Konzervatív Párt a tavalyi előrehozott választásokon addigi csekély többségét is elveszítette, és jelenleg a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a szintén rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú Demokratikus Unionista Párt (DUP) frakciójának külső eseti támogatására szorul.
A DUP is jelezte már, hogy a kilépési tervezeteket jelenlegi formájukban nem tudja támogatni.
Theresa May a pénteki BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette:
a következő napokban az ő feladata az lesz, hogy meggyőzze a képviselőket a megállapodástervezet támogatásának szükségességéről, és igyekszik elmagyarázni a választóknak is az egyezség előnyeit.