Február 6-án több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés a mérések szerint a 7,8-es erősséget is elérte. Azóta több utórengés is volt a térségben. A halálos áldozatok száma már jócskán meghaladta a harmincezret, 75 ezernél is több a sebesült, és még ezek a számok sem véglegesek, hiszen a romok alatt még lehetnek további áldozatok. Kivételes erősségű volt ez a földrengés?
Bizonyos szempontból igen, bizonyos szempontból nem, nem olyan egyszerű erre válaszolni. A 7,8-as magnitúdójú földrengés nagy, és azt kell mondanom, hogy az elmúlt évszázadban ezen a szegmensen nem volt ekkora földrengés.
2020-ban volt Törökországban egy földrengés.
2020-ban, a mostanitól nem messze, egy 6,5 magnitúdójú.
Azért az is elég erősnek számít, nem?
Egy magnitúdóugrás, az 34-szeres energiaszorzót jelent, ami nagyon sok. A 4,5 magnitúdó egy gyenge atombomba-robbanásnak az energiája. Amikor egyre megyünk feljebb, az sokkal, de sokkal nagyobb energiafelszabadulással járó földrengés, a 7,8 nagyon nagy.
Ez egy veszélyeztetett régió?
Abszolút, ez az úgynevezett kelet-anatóliai törészóna. Egész Törökország tulajdonképpen a Föld egyik legveszélyeztetettebb zónája a földrengés tekintetében. Van a kelet-anatóliai törészóna és van az észak-anatóliai törészóna, és ezek mentén az egész Törökország területét magába foglaló anatóliai kőzetlemez mozog nyugat felé átlagosan évenkénti 11-12 milliméteres sebességgel. Ez persze nem folyamatos, hanem tulajdonképpen ezek a földrengések azok, amelyek ezt a sebességet megadják. időszakosan löknek az anatóliai lemezen. Most olyan 4-6 méteres elmozdulás történt. A XIX. században ebben a zónában, a törészóna mentén, ha jól tudom, négy 7-es magnitúdónál nagyobb földrengés is volt.
Ezért is mondhatjuk azt, hogy ez egy veszélyeztetett régió?
Veszélyeztetett, de a kelet-anatóliai törészónánál nem volt 7-esnél nagyobb földrengés az elmúlt évszázadban. Ehhez képest az észak-anatóliai törészóna mentén több mint egy tucat volt. Vagyis sokkal veszélyesebb az észak-anatóliai törészóna. A kelet-anatóliainál nagyobb időközben jönnek újra elő ezek a nagy földrengések. Az egyik, amit lehet állítani, hogy ennek a törészónának a mentén voltak nagy földrengések, de több mint száz évvel ezelőtt. Azért, mert az arab vagy arábiai kőzetlemez észak felé mozog. A Vörös-tenger medencéjének a kinyílásával az arábiai kőzetlemez észak felé mozog és mellette az afrikai lemez is mozog észak felé. Az arab lemez gyorsabban. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 16 millimétert évente, az afrikai lemez meg olyan évenkénti 7-8 milliméteres átlagos számított sebességgel cammog. Mi ennek a következménye? Az arab lemez nekiütközik az eurázsiai kőzetlemeznek meg az anatóliai kőzetlemeznek. Részben gyűri fel a Pontidákat, ahol kontinentális kőzetlemez kontinentális kőzetlemezzel ütközik, ott nincsen alábukás, mert egyik kőzetlemez sem „szeret”, fizikailag nem tud egymás alá bukni, nem tud a földköpenybe belebukni, és ezért felgyűrődés történik a határán. Az anatóliai kőzetlemez meg menekül ebből a szorításból. Az észak-anatóliai törészóna és a kelet-anatóliai törészóna keleten találkozik, ez olyan, mint amikor a cseresznyemagot az ujjunkkal megpróbáljuk kipöckölni.
Ezek a kőzetlemezmozgások a Föld bármely részén előfordulnak?
Ez minden hol van.
Mondjuk, Budapest alatt ugyanúgy van ilyen kőzetlemezmozgás?
A kőzetlemez nem a földkéreg, hanem a földkéreg és a földköpeny legfelső része, tulajdonképpen ez a földnek a legkülső, merev kőzetburka. Ez alatt is kőzet van, az asztenoszféra, a földköpeny teljes mérték szilárd, viszont az asztenoszféra mechanikailag egy lágyabb tulajdonságú, azon lehet mozogni. De a litoszféra, a kőzetlemez merev egység, az együtt mozog, és a Föld felszínét számos ilyen kőzetlemez borítja, és ezek a kőzetlemezek mozognak egymáshoz képest. Távolodnak, egymáshoz tartanak, egymás mellett elcsúsznak, és tulajdonképpen ez a lemeztektonikai kirakó játék, ez a mozgás határozza meg a földrengéseket, vulkánkitöréseket, lehet azt mondani, hogy az életünket. Ez a modell nagyjából a hetvenes években vált elfogadottá, azóta a földtudományban nagyon fontos keretet ad a gondolkodásnak, ezzel tudunk nagyon sok mindent magyarázni. De nemcsak tudományos magyarázatról van szó, hanem ennek mindennapos következménye van, mert így tudjuk kijelölni azokat a területeket, amelyek veszélyesek. A veszély azt jelenti, hogy valami bekövetkezhet. Itt ebben az esetben a földrengés bekövetkezésének a valószínűségéről van szó, fontos megállapítani, hogy mennyire veszélyeztetett egy terület. Például, hogy a kelet-anatóliai törésvonal mennyire veszélyeztetett.
Egy veszélyeztetett helyzetben mit tehet az ember, ha tudja, hogy ezen a területen gyakoribb előfordulásúak a földrengések? Intenzív megfigyelés, monitorozás szükségeltetik?
A földrengéseket nem lehet pontosan előre jelezni. Sokszor nincsenek előjelek. Van, amikor vannak. Mindegyik más egy kicsit.
Szoktak említeni szeizmikus hullámokat, amik talán már érzékelhetők.
A szeizmikus hullám kialakulásának oka a kőzetelmozdulás. Vannak olyan nagy földrengések, amelyek előtt akár néhány éven keresztül is kisebb-nagyobb földrengések pattannak ki, és aztán egyszer csak van egy főrengés. A mostani esetben még azt is nehéz megmondani, hogy voltak-e kisebb-nagyobb földrengések. Hozzá kell tenni, itt legalább ötszáz kilométer hosszú zónáról van szó, hosszabbról, mint Magyarország. Ez egy nagy terület. A zóna mentén bárhol lehet földrengés.
Akkor összességében előre jelzeni nem lehet, de szeizmológiai szempontból nem teljességgel váratlan természeti esemény a földrengés?
Így van. Nagyon fontos, hogy lássuk, hogy az előrejelzés mit jelent. Napra pontosan, ha tetszik, órára pontosan meg kellene mondani, hogy mikor fog rengeni a föld.
Gondolom, ez lehetetlen.
Ez lehetetlen. Pontosan meg kell mondani azt is, hogy hol. Ezt is nehéz megmondani, mert van egy ötszáz kilométeres zóna, magyarul bárhol lehet. Azt, hogy mekkora lesz, sejtetni lehet. Ezt adja a veszélyeztetettségi térkép, amelyet sok-sok ismeret alapján meg lehet szerkeszteni. Például a mi térségünkben nagyon-nagyon kiemelt veszélyeztetettségű térség a Kárpát-kanyarban lévő Vráncsa-zóna. Annak a veszélyeztetettségi értéke majdnem olyan, mint a kelet-anatóliai törészónának. A veszélyeztetettségi ismerettel ki lehet jelölni, hogy ez a terület veszélyes. De jön a következő kérdés, hogy mi a kockázat. A kockázat attól függ, hogy hány ember él ott, milyen anyagi javakat telepítettek oda, milyen ipari létesítményeket építettek és így tovább. Mi az az érték, beleértve az emberi életet is, ami elveszhet, ha történik egy földrengés.
Ez az a bizonyos emlegetett felszíni hatás?
Ez a felszíni hatás.
Mert az erősséget szoktuk emlegetni, de van egy másik mértékegység is.
Az intenzitás. Két különböző dolog a magnitúdó és az intenzitás. Nagyon sok minden függ attól is, hogy milyen mélyen pattan ki a földrengés. Ha sekélyebben pattan ki, akkor koncentráltan fog egy adott területre nagy hatást kifejteni. Ha mélyebben, akkor nagyobb területre tud kihatni.
Az intenzitásnak is van skálája?
Van egy 12 fokos skála, amit gyakorlatilag a kockázat alapján állapítanak meg.
Törökországban ez a skála most mit mutat?
Ez 8-as, 9-es mértékű, nagyon súlyos intenzitást jelent, itt már komoly károkat jelent az intenzitás.
Ha sokan laknak az epicentrum közelében, akkor az nyilván nagyobb kockázatot jelent az emberéletre, és gondolom, főleg, ha rosszabbak az épületek.
Ez a másik. Beszéltünk az előrejelzésről, amelynek van azért haszna, mert az, hogy én ki tudom jelölni, hogy mely terület veszélyes, nagyon fontos dolog, mert erre lehet építeni stratégiát. Biztos, hogy be fog következni egy ilyen veszély, egy ilyen esemény, hogyan lehet védekezni. Építkezzünk úgy, hogy lehetőleg ne omoljon össze a ház, van erre már technológiai lehetőség.
Mit jelent a földrengésbiztos építkezés? Ennek is anyagi vetülete van, mert Japánban vagy Kaliforniában, amelyek szintén veszélyeztetett területnek számít, általában meg tudják csinálni.
Meg tudják. Alapvetően nagyon figyelni kell arra, hogy a nyíróerő vízszintes. Van egy talajgyorsulás, amit a nehézségi gyorsuláshoz mérnek, itt ez nagyon nagy volt. Itt egy-két G-vel gyorsult a talaj. Nagyon erős a rázkódás, és ha van egy téglaépület, az biztos, hogy összeomlik. Kell a jó minőségű, masszív beton a földrengésbiztos építkezéshez.
Van még ezen túl is valami külön technológia?
Van egy kiváló szeizmológusunk, Bondár István, nemcsak azt köszönhetjük neki, hogy nagyon gyorsan tudjuk azt, hogy a földrengések hol vannak. Kidolgozott egy olyan algoritmust, az egész világon ezt használják, hogy nagyon gyorsan lokalizálni lehet, hol pattan ki földrengés. Ennek nagyon nagy a fontossága. Így tudjuk a magnitúdót megállapítani, egy perc alatt ezt ki lehet mutatni. Ő mesélt nekem a felhőkarcolókról. Amikor Chilében voltam, megdöbbentem, hogy ott mennyi a felhőkarcoló. A Föld egyik legveszélyesebb területe és ott volt a legnagyobb földrengés, 9,5-es magnitúdó, egyébként nem volt annyi haláleset, mint most. A kockázat fontos dolog. Az én szállodám ott volt a tengerparton, és egy napig nem aludtam, mert végig az járt a fejemben, hogy mit fogok csinálni. Másnap kialvatlanul beszélgettem a recepcióssal, kérdeztem: maguk mit csinálnak? Azt mondta, abba a felhőkarcolóba kell felszaladni, mert az biztos, hogy nem fog összeomlani. István mondta nekem, hogy van egy olyan technika is, hogy görgőkre teszik ezeket a felhőkarcolókat, amikor van a rengés, akkor ez mozog, ez olyan, mint a hidaknál. Az épület egy kicsit mozog, kicsit beleng, de nem fog összeomlani. Magyarán van technológia, még atomerőműveknél is. Gondoljunk bele, Japán területén hány atomerőmű van.
Emlékszünk a fukusimai atomerőmű kapcsán…
Így van, azért ott voltak problémák. De mégis, ez a helyzet Pakssal is, ha megvan az, hogy mi a veszélyeztetettség, mekkora földrengés pattanhat ki, arra építve technológiailag van remény arra, hogy meg lehet oldani, hogy biztos építkezést valósítsanak meg. De ehhez szigorú szabványok kellenek, be kell tartani azokat. Törökországban is ez a probléma. Sokszor, ahol viszonylag ritka a nagy földrengés, amikor van egy tragédia, előkerül, hogy akkor ezt betartjuk, de aztán jönnek az évtizedek, egyre cseng le ez az emlék, és akkor jönnek a kivételek, amikor igény van arra, hogy gyorsan fel kell húzni házakat, s egy kicsit lazítsunk ezen.
A földrengésbiztos építkezés drágább, költségesebb?
Nyilván, de én szakemberként felteszem a kérdést, hogy mi a fontos? A legrosszabb helyen a legrosszabb időben történt ez a földrengés. Egy olyan területen, amit önmagában is háború sújtott.
Földrengésekről beszélünk, már megtanulhattuk, hogy jönnek különböző erejű utórengések, és így volt ez a mostani tragédiánál is. Ez még további tektonikus mozgásokat jelent?
Igen. Ez egy nagyon érdekes dolog. Volt egy 7,8-as hajnalban, és aznap nagyjából dél körül volt egy 7,5-ös magnitúdójú földrengés. Kérdés, hogy ez utórengés volt-e? Kisebb volt, mint a 7,8-es, de valószínűleg nem utórengés volt, hanem ez egy másik földrengés. Sok törésvonal van és egy másik, 50-60 kilométer távolságban lévő törésvonal mentén is olyan pluszt kapott az ott felgyülemlő feszültség, hogy ez már átlépte azt a szakítószilárdságot. ami ott még megakadályozta, hogy ott kipattanjon földrengés, és ez az indukált földrengés esete, ami azt jelenti, hogy ott is elindított egy nagy földrengést. Tulajdonképpen lehet azt mondani, hogy kettős földrengés. Azóta több mint 1500 földrengés pattant ki. Nekem van egy applikációm, a Last Quake, ami mutatja a földrengéseket, amelyek bekövetkeznek a Földön, és néztem, folyamatosan jön a 3-as, 4-es magnitúdójú földrengés, ami azért nagy.
Ez akár hosszabb ideig is eltarthatnak?
Hogyne. Akár évekig is eltarthat. Az arab lemez és az afrikai lemez különböző sebességgel mozog egymás mellett, ez azt jelenti, hogy a kettő között is van egy törésvonal, a Holt-tengeren keresztül vezető törésvonal, ugyanilyen oldalelmozdulásos törésvonal. Ezek az egymás mellett elmozgó kőzetlemezek a legveszélyesebbek, mert nagyon hosszú területen pattanhat ki földrengés. Itt is ez történt, és az a nagy kérdés, hogy volt a Holt-tenger mentén is egy, azt hiszem, 4,5-ös magnitúdójú földrengés, ez a feszültség hogyan adódik át és hogyan pattant ki még földrengéseket. Ettől még félnek.
Ezek az utórengések vagy akár egy következő földrengés ugyanabban a régióban vagy ugyanabban a térségben, jelezhető előre?
Annyit tudunk, hogy vagy 400 kilométer hosszan pattannak ki a földrengések, utórengések…
De azt sem lehet megmondani, hogy mikor fog bekövetkezni?
Rettentően nehéz megjósolni. Ha egy példát mondhatok még, hogyha berakunk egy fadarabot egy satuba és elkezdjük azt összenyomni, nem tudjuk megmondani hogy hol és mikor fog törni a rostos faanyag. A nagy kérdés, hogy mikor van az a határ, amikor a feszültség hirtelen feloldódik és elmozdul egymás mellett két kőzetlemez, egy kőzettest.
Hogyan lehet azt a fajta ismeretet elterjeszteni, hogy mi a teendő ilyenkor?
Ez egy kulcskérdés. Egy pillanat műve az egész, és az kell, hogy az ember nagyon gyorsan tudja, hogy mit kell tenni.
Hajnalban, álmából fölriadva ez nem egyszerű.
Igen, hajnalban, álmából fölriadva tudni kell azt, hogy mit csináljon. Bújjon be valami asztal alá, ha le is esnek könyvek, netán a plafon, azért valamennyire megvédheti. Amikor összeomlik egy ház, akkor ez sajnos sem segít. Ha lehet, akkor hagyja el az épületet, de ha a hatodikon lakik, akkor ezt aligha lehet. A megfelelő reakciókat be is kell gyakorolni. Japánban ez benne van az iskolai tananyagban, gyakorolják hetente, hogy mit kell tenni, és így aztán kialakul egy olyan, már szinte ösztönszerű cselekvési út, ha ilyen dolog történik, akkor még álmából felriadva is tudja az ember, hogy mit tegyen. Nagyon fontos az oktatás, nagyon fontos az, hogy ne csak elmondják, hanem gyakorolják is, és igazán erre lehet felkészülni. Nem lehet megállítani egy földrengést, nem lehet kikerülni. Ahol veszély van, ott előbb-utóbb be fog következni. Onnantól kezdve már a tudományé, az embereké a főszerep. Nincs más út. Csak ez segíthet egy ilyen esetben.
A mostani földrengés kapcsán többször elhangzott, hogy a Kárpát-medence a világ legbiztonságosabb helyeinek egyike a földrengések szempontjából. Ezen belül Magyarországról mi mondható el? Valóban mondhatjuk azt, hogy a Kárpát-medence és Magyarország az egyik legbiztonságosabb hely?
Nem. Határozottan nem a válaszom. Messze nem a legbiztonságosabb. Azért jelzem, hogy 1763-ban Komáromban 6,5-ös magnitúdójú földrengés volt, 1956, Dunaharaszti, 5,6-os magnitúdójú földrengés. Az 1910-es években Kecskeméten, szintén 5-ös magnitúdójú földrengés történt.
Magyarországon belül felvázolhatók azok a területek, ahol nagyobb a veszélyeztetettség?
Igen. Egyrészt fel lehet mérni a veszélyeztetettséget, hogy milyen valószínűséggel következik be egy olyan földrengés, ami meghalad egy bizonyos értéket. Ki lehet jelölni a területeket, ami leginkább veszélyeztetett, és azt, hogy milyen gyakorisággal várhatjuk ezeket a nagyobb földrengéseket. Nagyon fontos az előrejelzés. Ha én azt mondom, amit a szakma nagyjából elfogad, hogy 50 évente nagyjából van egy erős, 5-ös körüli földrengés Magyarországon, ez statisztikailag igaz. Az, hogy 1956-ban volt az utolsó ilyen, az kicsit riasztó, mert akkor már mindenki kalkulál, hogy most bármikor jöhet a következő. Azt is tudjuk, hogy nagyjából a Balatontól fölfelé, Komárom felé van egy észak-déli zóna, amit a leginkább veszélyeztetettnek lehet nevezni. Ott van Mór, Oroszlány, valamint Berhida is. Ez a zóna a leginkább veszélyeztetett, aztán Heves. De említettem már a Kárpát-kanyar, Vráncsa-övezetet, az európai szinten is a leginkább veszélyeztetett. 1977-ben volt egy hatalmas földrengés, aminek következtében Bukarestben számos ház összeomlott, több ezren meghaltak, nagyon sokan elvesztették otthonukat. Azt megelőzően 1940-ben volt egy hasonló. Ott is, ha úgy vesszük, akkor ketyeg az óra, bármikor lehet egy hasonló. Minden héten van a Vráncsa-övezetben akár 4-es, 5-ös magnitúdójú földrengés. De mi a különbség a mostanihoz képest? Az, hogy a Vráncsa-övezetben nagyon mélyről, több mint száz kilométer mélyről jön a földrengés. Itt olyan 15 kilométerről pattant ki. Nagyon más a hatás, a magnitúdó önmagában nem adja meg azt, hogy az a földrengés mit tud okozni. Függ attól, hogy milyen mélyről jön, milyen az intenzitás.
Európában hol vannak a leginkább veszélyeztetett területek földrengés szempontjából?
Van egy veszélyeztetettségi térkép, ezt a zürichi ETH-n az ottani szeizmológusok vezetésével dolgozták ki, ez eligazít. Törökország térsége a legveszélyesebb, Görögország legalább annyira veszélyes, aztán Olaszország területe, Albánia térsége, ott is tudjuk, hogy pattannak ki nagy földrengések, ezek a kiemelten legveszélyesebb területek. Ahogy megyünk északra, lehet mondani, hogy ott minimális a valószínűsége, hogy földrengés pattanjon ki. De a mediterrán térség kiemelten veszélyes.
A cunami vagy szökőár, laikus megközelítésben, földrengés, csak a víz alatt?
Következmény. 2004 karácsonyán kilences erősségű földrengés volt Indonéziában. A harmadik-negyedik legnagyobb földrengés a Földön, és abban emelkedik ki, hogy ez okozta a legtöbb halálos áldozatot. Körülbelül 250 ezren haltak meg nem kifejezetten csak a földrengés, hanem a kapcsolódó szökőár miatt. Itt van annak a fontossága, hogy földrengés és földrengés között nagyon nagy különbség lehet. Van olyan földrengés, amikor egymás felé közelednek a kőzetlemezek és az egyik a másik alá bukik. A nagyobb sűrűségű óceáni kőzetlemez képes a földköpenybe benyomulni. Akkor az történik, hogy közeledik két kőzetlemez, iszonyú erők feszülnek egymásnak, az egyik a másik alá bukik, és ez az alábukás is olyan, hogy nem folyamatosan, futószalagszerűen megy lefele, hanem nő a feszültség, és egyszer csak ez feloldódik. A felső kőzetlemez felugrik, mert hirtelen lezökken az alábukó kőzetlemez, a másik pedig hirtelen fel fog ugrani. Itt egy függőleges változás történik, és ha ez tenger alatt van, egy óceáni térségben, akkor a vizet is fel fogja dobni. Ez indítja el a szökőárat és okoz egy indukált vagy másodlagos veszélyt, hogy a szökőár további pusztítást tud végezni. A 2004-es szumátrai földrengés egy ilyen típusú földrengés volt. A törökországinál is volt szökőárriadó és egy pici szökőár volt is, de nem volt olyan jelentős. Amikor ez a fajta kőzetalábukásos földrengés történik, ami függőleges mozgással jár, kiadják a szökőárriadót, és figyelik azt, hogy valóban volt-e akkora elmozdulás és az óceán vizében valóban van-e olyan változás, amely szökőárhoz vezethet. Ekkor építették ki azt a bójahálózatot, amely segít abban, hogy a szökőár kialakulását ismerjük.
Összefügghet valamilyen módon a föld kőzetlemezeinek a mozgása a vulkáni aktivitással?
Van kapcsolat, sőt, mondhatnám azt is, hogy a vulkáni működés és a földrengések kéz a kézben járnak. Amikor egy magmatömeg mozog fölfele és nem megnyílik a föld, mint a Vörös-tengeren, hanem a magmának fel kell jutnia egy szilárd kőzettesten keresztül, a magmának is iszonyú nyomása van és ez az iszonyú nagy nyomás az, ami felrepeszti a fölötte lévő kőzettestet és ez elmozdulással jár. Ez a földrengés. Ha leegyszerűsítjük, hogy miért van földrengés, azért, mert kőzettestek elmozdulnak. De miért mozdulnak el? Lehet ez úgynevezett, tektonikai ok, amikor nincs magma, hanem csak mozognak a kőzetlemezek és ennek következtében történik kőzetelmozdulás. Amikor a magma nyomul fel, ami a vulkáni működés előrejelzése lehet, akkor is vannak földrengések, de más típusú. Vannak a szeizmográfok, kirajzolják a jeleket. Mert mi történik? Kipattan egy földrengés és elindulnak a földrengéshullámok, gömbszerű hullámok terjednek mindenhol, és aztán beérkeznek a szeizmikus állomásokra, és ott hagynak jelet. Ebből a jelből lehet értékelni, hogy mi váltotta ki a földrengést. A vulkáni területeken külön szeizmológiai csoport működik, amely értelmezi a jeleket, mert más jelet ad, amikor egy kőzettest elmozdul, vagy amikor már repedések nyíltak és a magma bugyorog fölfele, mint orgonasípban a levegő. Annak van egy ilyen harmonikus, remegő mozgása, ami azt jelenti, hogy folyamatosan remeg a talaj, és ez azt jelenti, hogy a magma érkezik, gyakorlatilag már vulkánkitörés. 2021-ben, amikor a Kanári-szigeteken, a La Palma-i vulkánkitörés történt, volt szerencsém az ottani szakemberekkel a kitörés közelébe is, zárt területre eljutni. Félelmetes érzés, tényleg lehetett érezni, hogy a talaj folyamatosan remeg. Azért, mert a magma jött fölfele, és ez rengette a földet, ezt nevezzük földremegésnek vagy tremornak. Ha ismerjük a földrengés jelét, hogy azt mi okozza, az nagyon sok mindent mond a szakembernek, hogy előre jelezzen, de hogy mikor fog például a magma felszíne jönni azt nem lehet előre jelezni, ahogy a földrengésnél sem.
2022 a nagy vulkánkitörések éve volt. Az év elején Tonga, aztán kitört Hawaiin a Mauna Loa, de az Etnánál is volt kitörés, sőt, a Stromboli is megmozdult. Mit jelezhet az, hogy a tavalyi ilyen aktív év volt a vulkáni működés tekintetében? Kell aggódnunk?
Nem kell aggódni, nincs arra utaló jel, hogy gyakrabbá válnának a vulkánkitörések vagy nagyobbakká. Egyszerűen volt egy olyan év, amikor volt egy nagyon nagy vulkánkitörés, a XXI. században az eddigi legnagyobb, a Csendes-óceán nyugati részén a Honga-Tonga vulkán tört ki. Szerencsére egy olyan területen, amely elég gyéren lakott. Egy víz alatti vulkán tört ki, és ilyet még modern eszközökkel nem figyeltünk meg. Ez a Honga-kitörés adott egy olyan jelzést, amely arra utal, hogy a víz alatti vulkánok is roppant veszélyesek, és szerencse volt abban, hogy ez távol volt minden lakott területtől, mert azt is tudjuk, hogy a víz alatt rengeteg ilyen vulkán van. Japán nemcsak a földrengések miatt veszélyes hely, hanem a vulkánkitörések miatt is. A Japán környezetében hatalmas vulkánok vannak, amelyeknek volt a múltban nagyon nagy kitörése, és ha ez a Honga-kitörés ott következik be, akkor annak katasztrofális következménye lett volna.
Ön is többször írt, beszélt arról, hogy egyre kitettebbek vagyunk a vulkáni működésnek, ráadásul a Föld lakosságának tíz százaléka, körülbelül 700-800 millió ember él vulkáni veszélyben.
Így van.
Szükségszerűen együtt is kell élni ezzel? Mrthogy ott van az adott település, Nápolyt nem lehet át- vagy kitelepíteni, ott van hosszú évszázadok óta, mellette a Vezúv is hosszú évszázadok óta, ezzel együtt kell élni.
Egyrészt Nápoly alatt van egy másik Nápoly, egy korábbi város, amely elpusztult. Ez egy veszélyes hely és nemcsak a Vezúv veszélyezteti. Ezen a területen van egy másik vulkán, egy sokkal veszélyesebb, a Campi Flegrei, a Flegrei-mező, a Nápolyi-öbölben van a víz alatt egy óriási vulkán. Harminckilencezer évvel ezelőtt egy akkora robbanásos kitörése volt, hogy még Moszkva környékén is megtalálták a vulkáni hamu anyagát. Ez volt a campaniai kitörés, és aztán volt 12 ezer évvel ezelőtt egy másik nagy.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Én nem azt mondom, hogy folyamatos félelemben kell élni, de tudni kell azt, hogy a Föld dinamikus, a Földön vannak veszélyek, mint ahogy kimegyünk az autópályán, akkor is tisztában kell lennünk, hogy milyen veszélyek vannak, de kimegyünk és megyünk 130-cal. Vannak veszélyek, és a kérdés az, hogy ezek ellen mennyire tudunk felkészülni. Egy vulkáni kitörésre is ugyanazt el tudom mondani, mint a földrengések esetében, hogy a vulkanológusok is azon dolgoznak, hogy jobban megismerjük a vulkáni működés lefolyását. Ez segíthet megérteni azt, hogy mire számítsunk, és segít abban, hogy az előtte lévő jeleket is jobban értsük, de a kulcskérdés az, hogy mennyire lesz vevő az ott élő lakosság annak elsajátításában, hogy mit kell csinálni. A Föld lakosságának 10 százaléka él valamilyen vulkáni veszélyben. Ez azt jelenti, hogy 100 kilométeres körzetben lakik egy olyan vulkán közelében, amelynek volt nagy kitörése és várható is, Salvador, Mexikóváros, Tokió, Nápoly, lehet sorolni ezeket a nagy metropoliszokat. Nincs tapasztalatunk olyan vulkánkitörésről, amely egy túlnépesedett területen történt. A múlt, a történelem nem azt jelenti, hogy kész, annak már vége. Számunkra ezek fontos információk, hogy ilyen a jövőben is bekövetkezhet, ebből tanulni kell, és ha ezeket megismerjük, feldolgozzuk és annak a következményeit levonjuk és begyakoroljuk, hogy mit kell csinálni, akkor csökkenthető a rizikó, a kockázat. De a veszély, az meglesz.