Az Európai Bizottság 2026. február 6-án egy sajtóközleményt tett közzé, melyben részleteket közölt arra vonatkozóan, hogy a tervezett 20. szankciós csomag Oroszországgal szemben milyen intézkedéseket foganatosítana. A legtöbb retorzió ismét a különböző energiahordozókra terjedne ki, tehát például a teljes tengeri szolgáltatási tilalom bevezetésére kerülne az orosz nyersolaj kereskedelemben, illetve a tartályhajóknak a beszerzését is nehezíteni Oroszország számára, valamint átfogó tilalmat vezetnének be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítást végző tartályhajókra, illetve az összes többi hasonló típusú hajóra is – ismertette az InfoRádióban Szigethy-Ambrus Nikoletta.
A fentieken túl a bankrendszert és az orosz gazdasági tevékenységeket érintő szankciók is szerepelnek a listán, így ismételten felkerültek különböző regionális bankok a retorziók közé, amelyek ellen intézkedéseket is hozna a Bizottság. Exportkorlátozásokat is bevezetnének, amelyek a hadszíntéren használt termékekre és technológiákra vonatkoznának, például a robbanóanyagok előállításához használt anyagokra, ekképpen az Európai Bizottság ammóniakvótát javasol a meglévő importkorlátozások mellett. Ezen túlmenően a tervezet rendelkezik a számítógépes vezérlésű eszközök és rádiók exportjának tilalmáról az olyan joghatóságokban, amelyek esetében nagy kockázata van annak, hogy ezeket a termékeket továbbértékesítik Oroszország számára – sorolta a vezető elemző.
Az Oeconomus elemzésében azt is kimondja, hogy amennyiben változatlan formában fogja el az Európai Bizottság a 20. szankciós csomagot, akkor az drasztikus következményekkel járhat Magyarország számára. Ennek magyarázataként Szigethy-Ambrus Nikoletta felidézte: jelenleg áll a csővezetékes orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken Magyarországra, valamint Szlovákiába, ezért csak alternatív tengeri úton érkezhetne kőolaj nagyobb mennyiségben. Ha Brüsszel azonban azelőtt elfogadja – jelenlegi formájában – a szankciós csomagot, amíg nem áll helyre a vezetékes szállítás, akkor nagyon nagy kérdés lesz, hogy Magyarország számára milyen úton jöhet majd orosz olaj, hiszen ez a jelenlegi alternatív szállítási útvonalakat is veszélybe hozná – emelte ki a szakértő.
Emlékeztetett: jelenleg az EU-s szabályozás lehetővé teszi még, hogy Magyarország és Szlovákia tengeri úton vásárolhasson orosz kőolajat, viszont abban az esetben, hogyha ezek a szankciók maradnak a jelenlegi tervezet alapján, akkor ez már nem fogja ezt lehetővé tenni. Kérdés, hogy az Európai Unió mekkora kivételt lesz hajlandó alkalmazni majd ennek a két országnak az esetében – mondta.
Utóbbi kérdéssel kapcsolatban nincsenek információk, de „bízunk abban, hogy Brüsszel észreveszi ennek a helyzetnek a súlyát, és azt, hogy Magyarország és Szlovákia számára egyelőre nincsen más lehetőség, mint a csővezetékes szállítás, illetve a különböző alternatív tengeri szállítások” – fogalmazott, újfent kiemelve: amennyiben ebben a formában elfogadják ezt a szankciós csomagot, az egy példátlan helyzet elé állíthatja Magyarországot, Szlovákiát, illetve a két országnak a gazdaságát is.