Elemző a forint gyengüléséről: egyes gazdaságpolitikai bejelentések fokozzák a bizonytalanságot

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a szerda esti jegyzéshez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. Az eurót reggel hét órakor 403,19 forinton jegyezték, a dollár jegyzése 373,51 forintra csökkent, a svájci franké pedig 431,35-re. A forint az euróval szemben 0,8, a dollárral szemben 1,3, míg a svájci frankkal szemben 1,4 százalékkal gyengült a hétfői kezdéshez képest. Az októberi kezdésnél 1,5 százalékkal áll gyengébben a forint az euróval szemben, az év eleje óta pedig 5,2 százalékos a gyengülés.

Weinhardt Attila szerint több tényező együttesen járult hozzá ahhoz, hogy a 403-asnál is gyengébb szintre jutott a forint az euróval szemben az október 23-i kereskedésben. A Portfolio elemzője az InfoRádióban elmondta: ez másfél éves mélypontot jelentett, a dollár esetében pedig egyéves mélypont, hogy szerdán 374 forint felett is járt a kereskedés. Hozzátette: hazai és külföldi okok alakították így a forintárfolyamot. Itthon befolyásoló tényező volt, hogy a szerdát alacsonyabb kereskedési forgalom jellemezte,

ilyenkor a külföldi piacokon devizát szerző magyar exportőr vállalatok nem értékesítenek, ezzel pedig nem tartanak ellen a forintgyengülési hullámnak.

Az elemző kiemelte, hogy maga az exportkörnyezet sem kedvező most, ami még inkább ahhoz vezet, hogy jóval kisebb az ellentartási képesség. Szintén hazai befolyásoló tényező, hogy az utóbbi időben állandósult a bizonytalanság a befektetők között azzal kapcsolatban, hogy miként néz majd ki a következő egy-két évben a magyar bérpolitika, és ennek milyen inflációs következményei lehetnek. Ez az állapot szűkíti a további kamatcsökkentések terét, illetve fokozza a gazdaságpolitika megítélésével kapcsolatos bizonytalanságot.

Weinhardt Attila emlékeztetett, hogy a következő hetekben várhatók a hitelminősítői döntések, és nagy kérdés, „mit fognak majd ezek hangsúlyozni”, illetve változnak-e a kilátások. „Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy a Magyar Nemzeti Bank az utóbbi napokban jelezte, októberben megáll a kamatcsökkentéssel, és ez az állapot akár tartósan is így maradhat” – jegyezte meg a közgazdász.

Azonban nemcsak belső, hanem külső tényezők is hatnak a forint árfolyamára, az utóbbi időben pedig nem túl kedvezően. Ezek közül Weinhardt Attila kiemelte, hogy a közel-keleti konfliktus rengeteg bizonytalanságot szül, illetve közeledik az amerikai elnökválasztás időpontja is, és a különböző felmérések, közvélemény-kutatások is befolyásolják a jegyzéseket. Az elemző elmondta: a legutóbbi felmérések alapján úgy tűnik, most talán egy kicsit nagyobb az esély arra, hogy Donald Trump győz, ami jelentős mértékben kihatna az európai vámháborúra, valamint a kereskedelempolitikára. Akár ez is ronthatja a magyar kereskedelempolitika lehetőségeit, megítélését. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy

az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett az amerikai kötvénypiaci hozamkörnyezet.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Nagy Márton szerint elérhető az ezer eurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset idehaza. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte, hogy a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben a legkisebb bérkategória, vagyis a minimálbér tekintetében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát tűzte ki elérendő célként. Weinhardt Attila szerint a jövedelempolitikával kapcsolatos bejelentéseknek is lehetett szerepük a forint gyengülésében. Mint fogalmazott,

„nagyon intenzív béremelési célokról” jelentek meg hírek, amelyeknek azonban lehetnek inflációs következményei is.

Megjegyezte: a jegybanknak a törvényben meghatározott feladata miatt előre gondolkodva mérlegelnie kell, hogy ennek milyen módon tud ellentartani.

A Portfolio elemzője úgy véli, az utóbbi hetekben megfogalmazott kormányzati célok fokozhatják a gazdaságpolitikával kapcsolatos bizonytalanságot. Nagy kérdés ugyanis, hogy mit és hogyan tud megvalósítani elképzeléseiből a kormány, milyen gazdasági növekedési tempó lesz, továbbá egyáltalán nem mindegy, milyen költségvetési politikát rendelnek ezekhez az intézkedésekhez a döntéshozók, illetve hogy milyen adósságpálya mellett valósíthatók meg a célok. „A befektetők most igyekeznek szétszálazni az együttes hatásokat, illetve közösen reagálni arra, hogy egy ilyen, új környezetben mindez az árfolyamra hogyan hat” – összegzett Weinhardt Attila.