- Bóka János: a magyarok pénzéért hajlandók vagyunk galambbal is sakkozni
- Az Állami Számvevőszéknél vizsgálódnak a brüsszeli látogatók
- EU-csúcs: a forró migrációs témán kívül gazdasági ügyekben is döntések várhatók
- Bóka János: a Nemzeti Kártya Programmal összefüggésben politikai hisztériakeltés zajlik
- Bóka János: eddig geopolitikai Bizottság vezette az Uniót, mostantól pedig pártpolitikai
- Bóka János változásra számít az EU 7. cikk szerinti eljárásának ügyében
- Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése
Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) célja a Covid-19 világjárvány okozta gazdasági károk enyhítése és a gazdasági szerkezetváltás előmozdítása.
Az RRF források felhasználásával azonban EU-szerte problémák vannak, a legtöbb tagállam késik a programok végrehajtásával. Leginkább az orosz–ukrán háború okozott fennakadásokat, amely sok projekt újragondolására sarkallta az egyes országokat a kirobbanó energiaválság miatt – idézi a Portfolio az Európai Unió Számvevőszékének elemzését.
Kezdetben az előfinanszírozás megkönnyítette a források folyósítását, mivel nem volt feltétele a mérföldkövek és célértékek kifizetéskori teljesítése. Az RRF-rendelet értelmében azok a tagállamok, amelyek tanácsi végrehajtási határozatait 2021. december 31. előtt elfogadták, a teljes pénzügyi hozzájárulásuk legfeljebb 13%-ának megfelelő előfinanszírozásra váltak jogosulttá, így 2023 végéig összesen 213 milliárd eurót folyósítottak a tagállamoknak, ebből 56,5 milliárd eurót előfinanszírozás formájában.
Az előfinanszírozás 45%-át, azaz 25,6 milliárd eurót számoltak el a későbbi kifizetésekből.
Voltak azonban országok, amelyek helyreállítási programját nem fogadta el az Európai Bizottság. Ennek két szélsőséges példája Magyarország és Lengyelország, amelyek nem férhettek hozzá a pénzekhez, mivel különböző jogállamisági tárgyú eljárások miatt nem kötötték meg velük a szükséges megállapodást - olvasható a Portfolio cikkében.
Az RRF forrásainak felhasználása folyamatban van, de általánosan jellemzők a késedelmek. A tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmek ütemtervei irányadóak, de meghatározzák a végrehajtási menetrendet.
2023 végéig hét tagállam még nem részesült finanszírozásban a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítése nyomán.
Közülük két tagállam (Magyarország és Hollandia) nem írt alá operatív megállapodásokat, ezért nem nyújthattak be kifizetési kérelmeket, és nem részesülhettek az RRF-ből származó finanszírozásra.
Svédország ugyan aláírta szükséges megállapodásokat, de nem nyújtott be kifizetési kérelmet.
További négy tagállam (Belgium, Finnország, Írország és Lengyelország) nyújtott be kifizetési kérelmeket, de ezek értékelése még folyamatban volt 2023 végén.
Az összes tagállamból 2023 végéig benyújtandó 104 kifizetési kérelem közül 73-at (azaz 70%-ot) küldtek el időben, de az eredetileg tervezett 273 milliárd euró helyett csak 228 milliárd euró értékben érkeztek az Európai Bizottsághoz kifizetési kérelmek. Ebből 182 milliárd eurót fizettek ki a mérföldkövek és célértékek kielégítő teljesítésére.
Az uniós számvevőszék szerint a késedelmek számos tényezőre vezethetők vissza, beleértve a külső körülmények változását, a közbeszerzési és állami támogatási szabályok alulbecsülését, a végrehajtási szabályok bizonytalanságát és a közigazgatási kapacitás hiányosságait. A tagállamok féléves jelentései szerint a tervezett mérföldkövek és célértékek 18 százalékát nem sikerült teljesíteni 2023 áprilisában, ez az arány októberre 24 százalékra emelkedett. A jövőbeli mérföldkövek és célértékek késedelme változatlanul 16 százalék maradt.
Az egyetlen pénz nélküli tagállam: Magyarország
Magyarország különösen érintett az RRF források felhasználásának problémáiban, mivel még mindig nem állapodott meg az Európai Bizottsággal a jogállamisági eljárás lezárásáról, amely lefedi az RRF-hez szükséges fejlesztéseket - olvasható az idézett elemzésben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem teljesítette a 17 jogállamisági tárgyú szupermérföldkövet, így nem nyújthatott be kifizetési kérelmeket, és nem részesülhetett az RRF-ből származó finanszírozásban sem.
Ez komoly kihívást jelent a magyar gazdaság számára, hiszen az RRF források hiányában nehezebb a gazdasági helyreállítás és a rezilienciaépítés, és miután a forrásokat 2026 nyaráig fel kell használni, egyre nehezebb lesz a projekteket határidőre végrehajtani, ahogy kitolódik a szupermérföldkövek teljesítése.
Magyarországnak 5,9 milliárd eurónyi RRF-támogatás, valamint a RePowerEU-fejezet további 4,6 milliárd euró járna, ami mind elveszhet.
A Portfolio-nak több versenypiaci forrás, aki haszonélvezője lenne a helyreállítási programnak, jelezte már, hogy nem is számolnak ezekkel a támogatásokkal, valamint a kormányban is egyre többen számítanak rá, hogy a magyar helyreállítási tervből végül nem lesz semmi.
EU-szerte probléma a számvevőszék szerint, hogy a késedelmek következtében a kifizetett pénzeszközök még nem minden esetben jutottak el a végső kedvezményezettekhez. 2023 októberében felvettük a kapcsolatot azzal a 22 tagállammal, amelyek az RRF forrásaiból részesültek. A kapott információk alapján a 15 válaszadó tagállam esetében a kifizetett pénzeszközök mintegy fele érte el a végső kedvezményezetteket.
Az uniós szervezet kitér arra, hogy az Európai Bizottság iránymutatásai hangsúlyozzák, hogy a mérföldkövek és célértékeknek a tagállamok ellenőrzése alatt kell maradniuk, és nem függhetnek külső tényezőktől, mint például a makrogazdasági kilátások vagy a munkaerőpiaci helyzet alakulása. Az RRF 2021. év eleji elindítása óta a geopolitikai helyzet jelentősen változott, különösen az Ukrajna elleni, 2022 februárja óta tartó háború következtében, amely magas inflációt és rekord energiaárakat okozott az Európai Unióban.
Ezeket a fejleményeket nem lehetett előre látni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek benyújtásakor, de már most is kockázatot jelentenek, és negatívan befolyásolhatják bizonyos mérföldkövek és célértékek teljesítését, valamint az intézkedések végrehajtását.