Hollandiában a diákok 73 százaléka dolgozott 2022-ben, de Izland, Svájc, Norvégia és Dánia is a rangsor élén áll az iskoláskorúak foglalkoztatásában. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európa országaiban jóval mérsékeltebb volt az érdeklődés a diákok körében a különböző munkalehetőségek iránt: a lengyel tanulók 13 százaléka vállalt munkát két éve, míg a magyaroknál hat, a románoknál pedig mindössze két százalék volt ez az arány – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatásából.
A tanulmány szerzője, Erdélyi Dóra az InfoRádióban elmondta: a nyári tanítási szünetben, illetve a főiskolai, egyetemi vizsgák befejezését követően sok diák a pihenés mellett munkát is vállal, hosszabb-rövidebb időre. Hozzátette: egyre többen a tanulás mellett is dolgoznak, ennek ellenére a nyár a diákmunkák csúcsszezonja. A statisztikai adatok és a kutatások alapján
Nyugat- és Észak-Európában jóval nagyobb hagyománya van a diákok foglalkoztatásának, mint a kelet-közép-európai országokban.
Az Eurostat adatai szerint az északi államok közül Izlandon a diákok 66 százaléka dolgozott a 2022-es évben, Norvégiában 53, Dániában 52, Finnországban 42, míg Svédországban 32 százalékuk vállalt valamilyen munkát. Ezzel szemben Kelet-Közép-Európában jóval alacsonyabb a diákmunkások aránya. A hazai hatszázalékos adat nem mutat nagy eltérést a régió többi államához képest, ugyanis például Csehországban és Horvátországban az iskolások nyolc százaléka keresett magának munkát két évvel ezelőtt, Szerbiában tizenegy, Szlovákiában öt százalék volt ez az arány. Az egyetlen kivétel Szlovénia, ahol jóval többen – a diákok 26 százaléka – döntöttek úgy, hogy dolgozni mennek a tanulás mellett vagy a nyári szünetben.
Erdélyi Dóra elmondta: tavaly Magyarországon 1800 forint volt a diákmunkások átlagos órabére. 2024 első négy hónapjában azonban egy hazai munkaerő-közvetítő adatai szerint ez az összeg valamelyest emelkedett, és elérte a 2050 forintot, ami még így is jócskán elmarad a nyugat-európai diákmunkások órabérétől.
Az elemző összehasonlításképpen Németországot hozta fel példaként, ahol a diákoknak havi 522,5 eurónyi (körülbelül 209 ezer forintnyi) jövedelemig nem kell adót fizetniük, a szakképzett szektorokban pedig 12 és 20 euró között mozognak az órabérek, ami átszámítva 5-8 ezer forintnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy
bizonyos munkahelyeken akár közel négyszer annyit is kereshet egy német diák, mint egy magyar.
Az elemzés szerint a lengyel diákok havi keresete tavaly 1000-4000 zloty (körülbelül 91 700–366 800 forint) volt, és átlagosan 2627,5 zlotyt (241 ezer forintot) kaptak egy hónapban. Romániában viszont alacsonyabbak voltak a bérek: általában 2 és 5 euró közötti órabért (800-2000 forint) fizettek a munkáltatók a diákoknak. Ez azt jelenti, hogy Romániában heti 20 óra munka esetén havi 165 és 410 euró (66-164 ezer forint) közötti összeget keresnek az iskolások.
A diákok munkavállalási kedve egyébként éppen a fizetések szempontjából utolsó helyen álló Romániában a legalacsonyabb, ahol mindössze kétszázalékos a 15 és 29 év közötti, oktatásban részt vevő fiatalok munkavállalási hajlandósága.
2022-ben az Eurostat adatai szerint 39 ezer diák dolgozott Magyarországon a tanulás mellett, míg 2021-ben 36 ezren. A munkát vállaló diákok aránya így 5,4 százalékról 5,8 százalékra emelkedett egy év alatt. Egyes piaci várakozások szerint idén nyáron nagyjából 120 ezer tanuló dolgozik majd Magyarországon, legalább néhány héten át. A diákok többsége (94 százalék) nem dolgozik az iskola mellett, pedig jelentős munkaerőpiaci potenciált jelentenének.