A 2023-ra vonatkozó inflációs becslések is romlottak a KSH legutóbbi havi pénzromlási összegzésének fényében.
Mindenkit meglepett a november 22,5 százalékos mérték, ennél kevesebbre (22 százalékra) számítottak elemzők, akik aztán a Portfoliónak nyilatkozva már arról beszéltek, hogy jövőre az infláció átlagos éves üteme 15,7 helyett 15,9 százalék lehet.
Szintén a 2023-ra vonatkozó inflációs várakozásokat emeli a 480 forintos üzemanyagárstop keddi eltörlése. Ennek hatásáról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdán egy gazdasági rendezvényen azt mondta, az üzemanyagárstopnak a tervezettnél korábbi (már idei) megszüntetése
önmagában 2 százalékponttal emeli az inflációt, jövőre is.
Ezeket összevetve 2023-ban az éves átlagos infláció közel lehet a 18 százalékos szinthez is – számol a Portfolio. Ha ez bekövetkezne, akkor az rosszabb lenne a 2022-es éves pénzromlásnál, és 1997 óta nem látott éves drágulást jelentene.
További vonzatként, az inflációhoz kötött nyugdíjemelés révén, az idősek is ennyivel többet kapnának jövőre. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy 2023 januárjában
860-900 milliárd forinttal kellene többet költeni a rendszeres nyugdíjak kifizetésére,
lévén egy százalékpontnyi nyugdíjemelés mintegy 48-50 milliárd forinttal növeli a költségvetés kiadásait.
Összegszerűen: a novemberben 174 500 forintra emelkedett átlagnyugdíj összege januártól – a 18 százalékos emelést feltételezve – akár 205 ezer forint fölé is emelkedhet.
Mindazonáltal a kormány megvárja a Magyar Nemzeti Bank decemberi inflációs jelentését, és annak alapján határozza meg a jövő évre várható infláció mértékét, ami aztán a nyugdíjemelések kiindulópontja lesz.