A Gazprom arra hivatkozva függesztett föl a gázszállításokat Bulgáriába és Lengyelországba, hogy nem teljesítették azt az orosz elnöki rendeletet – amit március 31-én írt alá Vlagyimir Putyin –, mely szerint a Gazprombank közbeiktatásával rubelben kérik az április 1-jétől leszállított gáz ellenértékét – idézte föl Weinhardt Attila.
A Portfolio elemzője szerint az orosz feltétel visszautasítása a két ország részéről azzal magyarázható, hogy egyrészt van más szállítási alternatívájuk, másrészt egyébként is lejárt volna az év végén az oroszokkal kötött hosszú távú gázvásárlási szerződéseik, amelyeket nem is akartak megújítani. Vagyis annyi történt, hogy
„előre csúszott az orosz gázról való levállásuk dátuma erre a fizetési technikai jellegű történetre hivatkozva”
– fogalmazott az elemző. A szakértő megjegyezte, a lengyelek számára például ősztől rendelkezésre áll majd egy vezeték Norvégia irányából, amely azonos beszállítási kapacitással rendelkezik, mint az eddig használt orosz. Weinhardt Attila szerint Bulgária és Lengyelország köszönhetően annak, hogy tengerparttal is rendelkezik, jobb helyzetben vannak más, tengerparttal nem rendelkező közép-európai országhoz képest, ami szintén közrejátszott a döntésükben, amelyre Moszkva meglehetősen kemény üzenettel válaszolt.
Weinhardt Attila legjobb tudomása szerint a Gazprom döntése a tranzitszállításokat egyelőre nem érintik, ami nagyon fontos mind az Észak-Európát átszelő Jamal–Európa gázvezeték, mind pedig a Dél-Európából – Bulgárián és Szerbián át – érkező vezeték kapcsán. Tehát
csak az említett két országba direktbe érkező gázszállításokat függesztette föl a Gazprom,
és a keresztülfolyó, egyébként fizikailag is elkülönülő tranzitszállításokat nem – nyomatékosította ismételten az elemző.
Az orosz gázipari vállat ugyanakkor hangsúlyozta:
amennyiben Bulgária és/vagy Lengyelország lefoglalná a tranzitgáz egy részét saját célra, azt is leállítják, ami Magyarország szempontjából is kiemelt ellátásbiztonsági kockázat lenne
(a bolgár esetben) – emelte ki a Portfolio munkatársa, aki szerint uniós tagállamként, a szolidaritást és a jogszabályi kereteket betartva ez nem várható a bolgárok részéről.
Az orosz gázról való leállás időbeni előre hozásáról más ország részéről egyelőre nincs hír. De egyébként is „homályos”, hogy hogyan tudnak megfelelni az európai gázvásárolók egyszerre a fent említett orosz elnöki rendeletnek, valamint annak az európai bizottsági iránymutatásnak, illetve fenyegetésnek, hogy ne teljesítsék az elnöki rendeletet, és fizessenek más módon, akár az eredeti szerződéses keretek szerint, vagy az elnöki rendelet alóli kivételek egyikét alkalmazva – jegyezte meg a szakértő.
Weinhardt Attila szerint egyelőre minden európai gázvásárló, legyen az magáncég, akár állami szereplő, vélhetően azt mérlegeli, hogy a jogi és az ellátásbiztonsági kockázatok mentén végül milyen úton-módon teljesítse a fennálló tartozását a Gazprom felé.