Nyitókép: MTI/Soós Lajos

MNB a kamatemelésről: az inflációt kell a középtávú döntések fókuszába helyezni

Infostart
2022. március 22. 15:37
A háború az inflációs és növekedési várakozásokba is erőteljesen szól bele, erről beszélt részletesebben Virág Barnabás jegybanki alelnök a kamatemelés miértjét magyarázó kedd délutáni háttérbeszélgetésen.
(Március 23-án, szerdán 18.00 órától Virág Barnabás lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.)

Mint az Infostart is hírül adta, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 100 bázisponttal, 4,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot (a februári ülésen 50 pontos emelés történt 2,90-ről 3,40-re), és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. A jegybanki közlemény szerint a lépés oka az volt, hogy az orosz-ukrán háború erősítette az áru- és pénzpiaci kockázatokat.

Virág Barnabás MNB-alelnök a döntés okait fejtette ki kedd délután.

Háborús hatás - "kínálati sokkok"

"A makrogazdasági folyamatokat mindenütt a háború hírei és a szankciók határozzák meg. Ennek nyomán a következő negyedévekben erőteljes negatív kínálati sokkok határozzák meg mind az inflációt, mind a GDP-t.

Aktuális prognózisunk szerint a GDP 2,5-4,5 százalék között növekedhet, az infláció 7,5-9,8 százalékos tartományban alakul.

A tartományunk szélesebb a korábbiaknál, ez jelzi, hogy a kockázatok nagyok" - magyarázta Virág Barnabás, hozzátéve, 2024-ben térhet vissza a toleranciasávba az infláció.

Középtávra tekintve szerinte egyértelműen az infláció jelenti a nagyobb kockázatot.

"Egyértelműen az inflációt, illetve az árstabilitást kell a középtávú döntések fókuszába helyezni" - hívta fel a figyelmet a jegybank alelnöke.

Részletekbe menően Virág Barnabás kijelentette, erős növekedési alapokkal érte Magyarországot a háború kitörése, akár 6 százalék fölötti GDP-növekedés is kilátásban volt a 2022-es évre, de az új helyzetben ez az adat rossz esetben akár 2,5 százalékra is visszaszorulhat.

A háború miatt szerinte "átléptünk egy lineáris világból egy nem lineáris világba", a tavalyi évet jellemző áremelkedés tovább pörgött, és már széles piacokat érint a nyersanyagok, az élelmiszerek és az energiahordozók árának növekedése miatt.

Nem lineáris hatások pedig a pénzpiacokon is jelentkeztek, a forint árfolyama nagyot zuhant, az utóbbi egy hét jelentett ebben némi korrekciót Virág Barnabás szerint.

Előrejelzés részletekben

A 2,5-4,5 százalékos gazdasági növekedést

a lakossági fogyasztás

hozhatja majd Virág Barnabás szerint, de a háború sok mindent befolyásol majd.

"Amint ez a háborús helyzet oldódik, a magyar gazdaság gyors helyreállásra lesz képes, 2023-ban várhatóan visszanyerjük a lendületet a prognózisunk szerint, 4-5 százalékos tartomány közé emelkedhet a növekedés üteme" - mondta.

Áttérve az inflációra ható "sokkokra", elmondta, időben és méretben is rakódnak egymásra ezek a hatások, már nem csak egy-egy részpiacot érintenek: élelmiszerek, energia, nyersanyagok - magasabb árkörnyezetben.

Ugyanakkor inflációt csökkentő hatások is vannak, igaz, nem elégségesek, ezek közt is legerősebb a lakossági fogyasztás.

"Az infláció lefutását tekintve a következő időszakban a kínálati sokkok vezetik a görbéket,

a márciusi adat ismét egy picit magasabb lesz annál, mint amit februárban láttunk, 8,5-9 százalék

között mutatják a jelenlegi előrejelzések. Ez a magasság marad, az év második felében jöhet fordulat, de ez is függ a háború lezárásának gyorsaságától" - ecsetelte Virág Barnabás.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában zárásként ismét figyelmeztetett, hogy a prognózisokban bizonytalanság a növekedést tekintve lefelé, az inflációt tekintve felfelé van. A jegybank célja továbbra is az, hogy a kínálati sokk közepette fellépő öngerjesztő hatásokat elkerülje, és visszatérés jöjjön az árstabilitáshoz.

"A szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt" - összegzett Virág Barnabás.

Kérdések - válaszok

- Az MNB-nek most van-e várakozása arra, hogy az alapkamat és az egyhetes betéti kamat mikor és milyen szinten tetőzhet?

- Következetes, szigorító monetáris politikát fogunk folytatni. Hogy milyen időzítés történik, azt a következő időszak kockázatai határozzák meg, az orosz-ukrán háború alakulása döntő hatás.

- Lehet-e 100 bázispontnál nagyobb alapkamat-emelés?

- Az irány egyértelmű. Az árstabilitást szeretnénk középtávon helyreállítani. Az eszközeink változatlanok maradnak.