Toldi Ottó szerint Európa számára a cseppfolyós földgáz (LNG) rövid távon biztos, hogy nem megoldás, ugyanis a kapacitása jelenleg túl kicsi. Az uniós földgázimport 400 milliárd köbméter évente, ehhez képest 2021-ben 22,2 milliárd köbméter amerikai LNG érkezett Európába, ami az összes cseppfolyós földgáznak a fele, tehát ez legfeljebb a teljes importigény 10 százalékát fedezné, és még ha ezt – a tervek szerint – meg is dupláznák a következő pár évben, akkor sem lesz szignifikáns része az európai gázfogyasztásnak.
"Rövid- és középtávon erre bizonyosan nem építhet a kontinens, úgyhogy marad valamiféle kombinált megoldás, amivel életben lehet tartani a gáz-, illetve energiapiacot" – mondta a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, és emiatt azt valószínűsíti, hogy a tervezettnél lassabban fognak leállni a szénerőművek Európa-szerte, és azt is biztosra veszi, hogy kormányzati szintű eszmecserék is folyamatban vannak Németországban arról, hogy tovább működtessék három atomerőművüket, amelyeket 2022-ben állítanának le. Újfent hangsúlyozta: összetett megoldásra lesz szükség abban az esetben, ha az oroszok tovább szűkítik az európai földgázexportjukat.
Toldi Ottó szerint Európa gázellátásában a problémát elsősorban az jelenti, hogy sehol a világon nincsenek felkészülve arra, hogy ilyen gyorsan pótolni tudják a kieső orosz gázt. Megjegyezte, egész egyszerűen nincs történelmi precedens hasonlóra, minthogy egy év alatt 30 százalékkal csökkent az Európába jutó orosz földgáz. Kiemelte: Oroszország 1968 óta exportál az európai területekre, dacára, hogy azóta sor került a prágai tavaszra, egy hidegháborúra, az iraki háborúra, de akár a délszláv bombázást is említhető, de ezektől függetlenül eddig mindig betartották a szerződéseket. Most viszont egy ideje már folyamatosan szűkül a gázszállítás, amit a háború is tetéz, amire senki nem volt felkészülve, és Európa csak most kezdi realizálni, hogy
az oroszok is tehetnek súlyos lépéseket.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy le vannak kötve a mennyiségek, és közben az infrastruktúra-fejlesztési projektek is panganak, hiszen a Covid és a gazdasági restrikciók miatt leépültek a termelői és szállítási kapacitások, ami pedig lassan épül vissza. Már az Egyesült Államokban is temették, hogy valaha LNG-t fognak tudni Európába exportálni, és csak most kezdik felismerni, miután az európai piaci árak lassan az ázsiaiak fölé nőnek, hogy bizony van keresnivalójuk. Ennek érdekében pedig nagyon komoly beruházásokat vettek tervbe, de amíg ezek megvalósulnak, addig jó pár év el fog telni, tehát rövid távú megoldás, úgy látszik, hogy nincsen – ismételte meg a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője.