- Megszűnik a Nemzeti Eszközkezelő
- Még mindig tart az eszközkezelősök kálváriája
- A többség részletre vásárolja vissza lakását az eszközkezelőtől
- Fontos határidő közeleg a devizahiteles károsultaknak
- Fontos döntést hozott a Kúria egy devizahiteles ügyben
- Óriási fordulat a devizahitelek ügyében: megsemmisíthetők a szerződések
Miután a már megszüntetett Nemzeti Eszközkezelőtől az ócsai önkormányzat lett a devizahitel-károsultak lakhatása érdekében megépített lakótelep tulajdonjoga, a helyhatóság vállalta, hogy két évig nem változtat a kedvezményes bérleti díjakon. Egy friss önkormányzati rendeletmódosításból értesültek arról a lakók, hogy a helyhatóság moratórium lejárta után, 2021-től átalakítja a bérleti díjrendszert, és lényegében a város többi részén érvényes szabályozást alkalmazza itt is - derül ki a 444.hu riportjából. Így az eddig havi 16-21 ezer forint helyett a ház méretétől függően a legrosszabb esetben 60-84 ezer forint között kellene fizetniük a lakóknak, kivéve, ha rászorultsági alapon sikeresen kérvényezik a bérleti díj mérséklését.
Azok, akik idén szeptember 31-ig jövedelem- és vagyonigazolásokkal együtt kérvényt nyújtanak be a bérleti díj mérséklésére, a rászorultság mértékétől függően „költségelven” 35-49 ezer forintért, vagy „szociális alapon” 25-35 ezer forintért bérelhetik tovább az ingatlanokat 60-84 ezer forint helyett.
A megállapított rászorultsági kategóriák kapcsán azonban több lakó is kétségét fejezte a ki, hogy képes-e megfelelni a feltételeknek, vagy pedig kigazdálkodni akár a szociális alapú díj összegét is - főleg mivel az új szabályozás nem veszi figyelembe, hogy vannak, akik még mindig hitelt törlesztenek. A lakók számítása szerint ha egy négyfős családnál a keresőképes szülők összjövedelme meghaladja a 230 ezer forintot, a háztartás már kiesik a „szociális” bérlői kategóriából. Ha pedig a közös jövedelmük több, mint 340 ezer forint, már a „költségelvűnek” nevezett középkategóriából is.
Sérelmezik azt is, hogy az állam által szociális lakhatás céljára épített házakból egyszerre piaci alapú bérleményeket csinálna az önkormányzat, ahogyan azt is, hogy nyolc év alatt az önkormányzat lényegében semmilyen fejlesztéssel nem könnyítette meg az ott élők életét. A lakók számára további aggodalomra ad okot, hogy meglátásuk szerint az önkormányzat nem kíván hosszú távú, stabil lakhatást kínálni részükre. Ezt abból szűrték le, hogy a helyhatóság már 2019 márciusában közölte velük, hogy a jövőben bárkivel, aki a lakótelepen bérelne ingatlant, már nem határozatlan idejű (ez volt a NET Ztr. gyakorlata), hanem határozott idejű: 5 évre szóló bérleti szerződést kötnek. Megszűnt az a korábbi gyakorlat is, hogy a bérleti díj tartozást felhalmozott személyeknek adósságrendezési lehetőséget biztosítanak.
Az eredetileg 500 házasra tervezett lakópark építéséről még 2011-ben döntött a kormány, de 2013-ig csak 80 ház épült fel az M5-ös autópálya közvetlen szomszédságában elterülő, tömegközlekedéssel egyébként a mai napig nehezen megközelíthető területen. Az első házakra 2013 nyarán hirdették meg a pályázatokat és 2014 végére telt meg. Jelenleg 350-en laknak a lakóparkban.
A lakók egyelőre keresik a jogorvoslat lehetőségét: bejelentésük már átkerült a járási kormányhivataltól a törvényességi felügyeletet ellátó Pest Megyei Kormányhivatalhoz. Az önkormányzat eddig még nem reagált a cikkben megjelentekre.