A kormány által vártnál nagyobb munkanélküliségre számítanak a szakszervezetek

Eddig 163 ezren vesztették el a munkájukat Magyarországon a koronavírus-járvány miatt – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén, ahol a miniszterelnököt helyettesítve válaszolt az ellenzék kérdéseire. A tárcavezető többek között rámutatott: az álláskeresési ellátás három hónapra jár mindazoknak, akik esetlegesen elveszítették a munkájukat, vagyis ez idő alatt senki nem marad jövedelem nélkül. Azt is kiemelte, a kormányzati intézkedéscsomag nagyságát a szakértők a GDP 18-20 százalékára teszik.

Mint arról az Infostart korábban beszámolt, az Európai Bizottságnak küldött frissített konvergenciaprogram adatai szerint a GDP 0,2 százaléka helyett 0,5 százalék mehet a költségvetésből a munkanélküliek ellátására. A kabinet számításai szerint a tavalyi 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta ebben az évben 5,6 százalékra emelkedhet. Ez átlagosan 234 ezer munkanélkülit jelent az adatok alapján. Az ellátásukra a 2019-es 106 milliárd forint helyett idén 217 milliárd forintot költhetnek.

Konszolidálható a helyzet

A miniszterelnök által is említett mintegy 163 ezer fő nem a munkanélküliek száma, jegyezte meg Palkovics Imre az InfoRádiónak nyilatkozva a napokban, hanem azoké, akik eddig segítségül fordultak munkahelyük elvesztése miatt az államhoz. Ugyanis a munkanélküliek száma már március közepén meghaladta a 330 ezret, és azóta is folyamatosan növekszik. Április derekán volt egy drasztikus felívelés, azonban az akkor tapasztalt napi 4 ezres növekmény május elejére megfeleződött.

A megemelkedett munkanélküliség kezelésére már vannak kormányzati elképzelések. Elhangzott már a közfoglalkoztatás mértékének megduplázása, amiben jelenleg 83 ezer ember érintett. Ha ez nem elégséges, tovább is növelhető a létszám. De a Magyar Honvédségnél is létszámbővítési tervek vannak, még ha nem is mehet mindenki katonának – tette hozzá a MOSZ elnöke. Növelhető a foglalkoztatottak létszáma véleménye szerint a szintén állami érdekeltségű közszolgáltató cégeknél, mint például a víziközműveknél, a vasúttársaságnál vagy a Volán-társaságoknál, miután náluk korábban munkaerőhiány volt tapasztalható.

Palkovics Imre azt reméli, hogy a súlyosan érintett terültek, mint a vendéglátás, a szállodaipar és a légi közlekedés is, az enyhítésekkel lassan visszaépülhetnek, mérsékelve ezáltal a munkanélküliséget. A márciusban 10 százalékra zuhant ipari termelés is elkezdhet visszarendeződni, és

amennyiben ősszel nem lesz újabb fertőzéshullám, konszolidálódhat a helyzet.

Az előrejelzések szerint a munkanélküliség a történelmi mélypontnak számító, az év eleji csaknem teljes foglalkoztatásról 4,5, drasztikusabb verziók szerint 8 százalékos ideiglenes magasságokba is emelkedhet.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a versenyszférával kapcsolatban megjegyezte, miután a kormánynál is kisebb a mozgásterük, elsősorban a munkanélküli sorsra jutó emberek méltányos elbánását tudják nyomon követni, hogy a csoportos létszámleépítéseknél jogtalanság ne következzen be. Megpróbálják a munkáltatókat arra sarkallni, hogy ne idegenkedjenek az állami segítségektől, és ne azt az egyszerűbb megoldást válasszák, hogy elküldik az embereket.

MASZSZ: inkább látszat, mintsem valós intézkedések

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a most állásukat veszített emberek munkaerőpiaci esélyei meglehetősen vegyesek. A nagyvállalatoknál tapasztalható digitalizációs és robotizálási folyamatok révén ugyanis előbb vagy utóbb kevesebb élőmunkára lesz szükség. Ráadásul az átlagos álláskeresési idő túl van az egy éven, ehhez képest három hónapos álláskeresési támogatást biztosít az állam a részükre, mutatott rá Kordás László.

Szerinte azt a pénzt, amit most a kormányzat a közmunkára kénytelen fordítani, amit alternatívaként kínálnak a munkakeresők számára, inkább a munkaviszonyok megmentésére kellett volna felhasználnia a mostani időszakot bőven megelőzően. Szerinte márciusban látható volt, hogy a koronavírus a munkahelyeket is célba veszi, de csak április közepén született meg az első, vállalatokat segítő intézkedés. Ebben az időszakban 50-60 ezer ember rögtön kikerült az elsődleges munkaerőpiacról, így megkésettnek érzi a döntést. Kíváncsian várja ugyanakkor, hogy a bértámogatási rendszer révén hány munkaviszonyt sikerül megmenteni.

Kordás László a Magyar Szakszervezeti Szövetség javaslata kapcsán kifejtette: az arra épül, hogy

minden munkavállalónak meg kell tudnia őriznie a munkaviszonyát, és egy munkavállaló se maradjon jövedelem nélkül.

Azoknak a vállalkozásoknak pedig, amelyek likviditási problémák miatt nem tudják ezt az időszakot megfinanszírozni, mentőövet kell dobni. Ugyanis – tette hozzá – az újraindulásnál nagyon lényeges elem lesz, hogy az említett vállalkozások milyen gyorsan tudnak majd az új feltételekre reagálni és bekapcsolódni a gazdaság vérkeringésébe, ami jól képzett és betanított munkaerő nélkül kétséges.

A szakember arra is kitért, a környező országokban, GDP-arányosan 5-6 százalékot tesz ki az az összeg, amit a tagállamok erre a célra fordítottak a koronavírus kapcsán, míg Magyarország 0,4 százalékot, amit inkább látszatintézkedésnek tart, mintsem valósnak. Azt pedig, hogy a közfoglalkoztatási programot újból felduzzasztják kétszázezer főre, nem tartja jó megoldásnak a munkaerőpiaci helyzet kezelésére, már csak azért sem, mert azok az emberek, akik 8 órán át közmunkán lesznek, azoknak nem nagyon lesz idejük–energiájuk állást keresni – ismételte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!