A 2019 végére elért 61 161 milliárd forintos bruttó pénzügyi vagyon 11,1%-os növekedést jelent az előző év végéhez képest (ebben a számításban az ingatlanokat és tárgyi ingóságokat nem veszik figyelembe) - írta a portfolio.hu a Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlái alapján.
Időközben az infláció is gyorsult (decemberre 4,0%-ra), ezt figyelembe véve a háztartások megtakarításainak reálértéke tavaly 6,8%-kal emelkedett.
Tavaly először fordult elő, hogy Magyarország legnépszerűbb megtakarítási formája már nem a folyószámla betét, hanem az állampapír volt. A MÁP+ értékesítési dömpingje nyomán 8047 milliárd forintra emelkedett 2017 végére a háztartások magyar állampapír-állománya, ebből 3196 milliárd forint hevert már a szuperállampapírban, pedig csak június 3-a óta elérhető a termék.
Az adatok szerint
100 forintnyi új lakossági megtakarításból 64 forint kötött ki állampapírban, 21 forint pedig folyószámlán. További 11 forint készpénzben maradt, miközben a pénzügyi szektorban elérhető többi megtakarítási formából ugyanennyi távozott.
Utóbbiak közé a befektetési jegyeket, a tőzsdei részvényeket, a nyugdíjpénztári megtakarításokat, életbiztosításokat és a lekötött betéteket sorolják.
Az állampapír és a folyószámla betét után a készpénz a legnépszerűbb megtakarítási forma ma Magyarországon (természetesen emellett a pénzforgalmi szerepe is jelentős), majd pedig a befektetési jegyek, a lekötött betétek és a nem tőzsdei részvények következnek.
Önmagához képest az állampapírok állománya nőtt tavaly a legnagyobb mértékben, 39%-kal. A tőzsdei részvényekben lévő pénz 25%-kal emelkedett, elsősorban a részvénypiacok jó hozamának (és nem a részvények népszerűségének) köszönhetően. A nyugdíjpénztárak állománya 9,0%-kal, az életbiztosításoké 8,1%-kal növekedett tavaly, miközben a jelentősebb megtakarítási formák közül egyedüliként a háztartási befektetési alapok állománya több mint 1%-kal visszaesett.