Európa a világ egyik legnagyobb összefüggő piaca, amelyet jelenleg belső forrásokból, valamint importból látnak el, ebben pedig Oroszországnak - amely a legnagyobb importőr is - folyamatosan növekvő szerepe van, hiszen Európában értékesíthető többletkapacitással rendelkeznek, magyarázta Plester Tamás az InfoRádiónak nyilatkozva.
Az Egyesült Államokban az elmúlt 15 évben komoly ipari forradalom zajlott le a földgáztermelés területén, ennek következtében nettó exportőrré váltak az utóbbi években. Az elsősorban cseppfolyós földgázként szállított gáznak (LNG) az egyik célpiaca Európa lehet, tette hozzá a szakértő.
"Vagyis
Oroszország és az Egyesült Államok között egyfajta versenyfutás van azért, hogy Európa gázpiacait ki tudja kontrollálni"
– fogalmazott az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.
Úgy értékelt, hogy a mostani tengerentúli lépés, amelynek értelmében az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésében részt vállaló cégeket szankciókkal sújtanák, az egyfajta politikai és egyben gazdasági üzenet is Európa irányába. Az Egyesült Államok növelné a cseppfolyós földgázeladását az öreg kontinens irányába, másrészt szeretnék politikailag gyengíteni Oroszországot.
Szó van arról is, hogy ha az orosz vezeték közvetlenül Németországba érkezne, akkor nőne a németek stratégiai szerepe, hiszen a német vállalatok kezébe kerülne orosz gázimport jelentős részének elosztása. Ez okoz egyfajta konfliktust Németország és az USA között is, részben talán emiatt nem lépett fel nagyon drasztikusan az Északi Áramlat 2 megépítésével szemben.
Pletser Tamás egyébként úgy látja,
reális esélye van, hogy Európa gázellátásában a cseppfolyós földgáznak jóval nagyobb szerepe legyen,
ehhez azonban komoly beruházásokra lenne szükség, Európában ugyanis jelenleg mintegy 120 milliárd köbméter LNG-fogadó kapacitás van. Ki kellene azonban építeni egy jelentős új vezetékrendszert, ami lehetővé tenné azt, hogy Európában nyugatról keleti irányba is áramolhasson a gáz, hasonlóan szabadon, mint ahogy most Oroszország felől eljut nyugatra - tette hozzá.