- Aranyárban mérik sokak kedvenc gyümölcsét
- Külföldön sikertermék, itthon nem fogy a spárga
- Nagy István: jelentős változásra készül a hazai agrárium
- Piaci epermagyarítási botrány: nagy dobásra készül a Nébih
- A nyugdíjasok inflációja a 4 százalékot közelíti
- Kevés gyümölcsöt és zöldséget esznek a gyerekek – súlyos következményei lehetnek
- Katasztrofális helyzetbe kerülhet a magyar gabonatermesztés
A legnagyobb áremelkedés minden kétséget kizáróan a zöldségeknél volt: a káposzta több mint duplájára, a vöröshagyma másfélszeresére drágult 2015 és 2019 között - írta a Pénzcentrum. A portál a KSH adatsorait használta 2015. januártól idén áprilisig. Mint ismert, a KSH 93 termék, illetve szolgáltatás éves fogyasztói átlagárát is számon tartja - ez messze nem egyenlő azzal a kosárral, ami alapján a fogyasztói árindexet kalkulálják.
A burgonyának 136 százalékkal növekedett az ára a boltokban mindössze 4 év leforgása alatt, a paradicsom csaknem negyedével drágult. Érdekesség az élelmiszerek kapcsán, hogy mialatt
a ponty kilója 1080 forintról 2170-re emelkedett, ami 101 százalékos drágulás addig a legtöbb hústermék minimálisan (10 százalék alatt) drágult, vagy olcsóbb is lett a vizsgált időszakban.
Az olasz felvágott például 2019. áprilisában 22,8 százalékkal kerül többe, mint 2015. januárjában, a párizsi pedig négy év alatt 19,4 százalékkal drágul.
A baromfihús viszont például olcsóbb lett az évek során, ahogyan a karaj kivételével a vizsgált sertéshúsok is. A csirkecombot majdnem 23 százalékkal adják olcsóbban, mint négy éve, a bontott csirke és a szárny kilója pedig több mint 15 százalékkal lett olcsóbb.
A pulyka- és a csirkemell 4 illetve 4 százalékkal lerül kevesebbe most, mint négy évvel ezelőtt, a sertéscomb ára pedig 7,6 százalékot csökkent ez idő alatt. A tejek között a 2,8%-os ESL 2,45 százalékkal lett olcsóbb, a másfél százalékosé pedig 4,78-cal csökkent.