Az Országgyűlés plenáris ülése hétfő délután 1 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött.
Magyar Péter miniszterelnök szólalt meg először.
A kormányfő a gyermekek védelméről beszélt. Szabolcs, egy fiatalember töténetéről beszélt, aki ma lenne 29 éves. Mint mondta, 5 éve vetett véget életének. Miután abúzis érte egy gyermekotthonban, és miután először beszélt erről az abúzusról, véget vetett az életének – fogalmazott a miniszterelnök.
Ha a magyar állam elvégezte volna a dolgát, ha az előző kormány megvédte volna a magára hagyott gyermekeket, és nem a pedofil rémet, a kormány által kitüntett igazgatót védte volna, Szabolcs ma is élne – mondta. Magyar Péter elmondta: őt édesapaként személyében is megrázta a történet, és a Tisza életútja is kötődik az egész történethez. Mint mondta, ahová az előző kormány idején beengedték, oda be is ment a gyermekotthonok közül. Azóta sokakkal találkoztam, sok történetet ismertem meg, hogyan működött az orbáni gyermekvédelem – mondta.
Kétféle gyermekvédelem létezett: egy hazug orbáni kommunikációs gyermekvédelem, a propaganda, ahol „védik” a gyermekeket, ahol minden rendben van, ahol a színfalak előtt „nincs kiskorú áldozat”, ahol megvédik a pedofilokat és minden rémtörténetet elfednek, ahol a gyermekvédelemben lévő kiskorúak mind bűnözők. De mi nem fogjuk elfelejteni ezeket a történeteket – mondta Magyar Péter.
De létezik egy igazi helyzet is, a színfalak mögött ott a valóság is. A valóságban sok becsületes dolgozó és ártatlan gyermek van a gyermekvédelemben, olyanok, akiket nem védett meg a rendszer. A kegyelmi ügyben összeért a két világ, és lelepleződött a hazug propaganda. Mi megígértük, hogy megmutatjuk a rendszer valódi helyzetét, és átvilágítjuk az egész rendszert. Megnézzük, hogyan hiányozhatnak nevelőszülők ezrei a rendszerből, hogyan tölthetnek hónapokat kisbabák kórházakban, mert nem múködik a rendszer. Arra kértem az illetékesminisztert, hogy tegyen le egy átfogó jelentést a rendszerről – mondta Magyar Péter.
De van itt politikai felelősség is. Meg fogjuk kérdezni, kik miről tudtak, milyen iratok jutottak el az Orbán-kormányhoz, kik tehettek volna valamit a gyermekekért. Hogyan fordulhat elő, hogy gyermekek évekig kértek segítséget hiába attól a kormánytól, amely kereszténynek és családbarátnak hazudta magát.
Név szerint tudnunk kell, kik hagyták cserben a gyermekeket.
Az igazság keresése nem bűnbakkeresés. Tudnunk kell, mi történt, és ki tehet róla – mondta.
Megkezdtük a helyzet felmérését, és a kép szörnyű. Ma 1600 olyan gyermek van, akit ki kellene emelni a családból, de nem lehet, mert nincs kapacitás. Ez az állam felelőssége – mondta. Nem működik a rendszer, amely egyre csökkenő gyerekszám mellett is egyre több gyermek kerül bajba. És ne hazudják azt, hogy nincs pénz: az Orbán-kormány 100 milliárdokat költött aljas, gyűlöletkeltő kampányokra, Balásy Gyula cége 200 milliárdos nyereséget ért el közpénzből – és közben végignézték, hogy 1600 gyermek veszélyben van, nem lehet megvédeni, nem tudták kiemelni őket vagy az utcákról bevinni őket – mondta.
Ebben a pillanatban is 325 gyermek kórházban él, nem azért, mert betegek, hanem azért, mert nem tudják hova vinni őket, mert az Önök, tisztelt fideszesek, gyermekvédelmi rendszere kudarcot vallott, mert a magyar állam nem tudta megszervezni, hogy megfelelő helyre kerüljenek.
Ma 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből
– mondta Magyar Péter, hozzátéve: „magyar emberként szégyellem magam az előző kormány helyett is”. Sok gyerek akár másfél évet is vár arra, hogy megfelelő gondozási helyre kerüljön, és köztük rengeteg speciális ellátást igényelne – mondta.
Ma több örökbe fogadásra váró gyermek van a rendszerben, mint örökbe fogadó szülő. Ez sokáig fordítva volt – mondta. Az Orbán-kormány öröksége drámai: megalázott, traumatizált rendszer, amelyben a gyermekek félnek, a szakemberek kimerültek, a rendszer túlzsúfolt.
Az új kormány miniszteri biztost nevez ki a gyermekvédelmi bántalmazási ügyek kivizsgálására.
A szociális és családügyi miniszter több gyermekvédelmi vezetőt is menesztett ma, akik asszisztáltak mindehhez
– tette hozzá. A kormányfő ezután felsorolta az itézményeket, amelyeknek a vezetőit menesztették: távozik a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet főigazgatója, a Kopp Mária Intézet igazgatója, a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója, illetve a gazdasági főigazgató-helyettese, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat igazgatója is..
A kormány 1 milliárd forintos kártérítési alapot is létrehoz az áldozatok megsegítésére.
Elődeink rendőri jelenléttel, hazudozással, listázással próbálták takargatni a valóságot – mondta.
A gyermekvédelem költségvetése felülről nyitott lesz, ha szakemberre, pénzre lesz szükség – mondta a kormányfő. Bérrendezésre van szükség, átcsoportosításokra. És nyitottás jön, üggetlen szakmai kontorllal: meg fogjuk hallgatni a bántalmazottak történeteit, és vissza fogjuk adni a szakma becsületét – mondta.
A miniszterelnök hozzátette, a fideszesekhez fordulva: soha nem fogjuk megengedni, hogy az állam eltagadja, mi történik az intézetekben. Beszédét az elhunyt Szabolcsra emlékezéssel zárta: mint mondta: az elmúlt évek bűneit nem lehet jóvátenni, de mindent meg kell tenni, hogy ne ismétlődhessenek meg.
Ezután a frakcióvezetők reagáltak a kormányfő szavaira.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője a miniszterelnök felszólalására reagálva közölte: a gyermekvédelemmel kapcsolatban mindenben számíthat a Mi Hazánk képviselőire, minden olyan döntést támogatnak, ami a gyermekek helyzetét javítja. A kormányfő által elmondottakkal kapcsolatban nem jelzett kritikát, egyedül a családi pótlék megemelése ügyében javasolta, hogy ellenőrizzék annak felhasználását alkoholista vagy bűnözéssel küzdő szülők esetén.
Toroczkai László az elmúlt 20 év talán legnagyobb gyermekvédelmi botrányának Kaleta Gábor volt diplomata ügyét nevezte és azt kérdezte Magyar Pétertől, hogy miért nem ennek az ügynek a nyilvánosságra kerülésekor akart kilépni a Fideszből. Már akkor kellett volna - jegyezte meg.
Arra szólított fel: pártpolitikai hovatartozástól függetlenül minden közéleti szereplőt, nemcsak politikusokat, hanem újságírókat, sztárokat, énekeseket, mindenkit el kell számoltatni ezen a téren és a lehető legkeményebben kell fellépni a pedofil bűnözőkkel szemben.
Jelezte: ismét benyújtják az Országgyűlésnek azt a korábbi javaslatukat, amelyben kezdeményezik, hogy a rendőrségen belül külön nyomozócsoportot állítsanak fel a gyermekeket érő szexuális bántalmazások feltárására.
A június 12-én hatályba lévő uniós migrációs paktumról szólva mellébeszéléssel vádolta a miniszterelnököt, szerinte a paktum meghívólevelet jelent az afrikai és dél-ázsiai migránsok számára.
Meghívta a Magyar Pétert Ásotthalomra, megnézzék a déli határkerítést állapotát, mert mind mondta, jelenleg 17 helyen van átvágva a kerítés.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője az elmúlt 16 év eredményeit felsorolva arról beszélt: a jelzőrendszer szigorítása vezetett oda, hogy érezhetően megugrott a gyermekvédelmi jelzések száma. Közölte: a korábbi 600-ról 800-ról rekord magasságba, 1200 fölé ment azon gyerekeknek száma, akik örökbefogadó szülőkhöz kerültek. Hozzátette: 2023-2024-ben jelent meg tömegesebben az a jelenség, hogy egyre többen hagyták a kórházban a csecsemőjüket, ekkor hozta kormány azt a szabályt, hogy ha egy gyereket hat héten keresztül nem keresnek a szülei, akkor gyorsított eljárásban lehet örökbeadni.
Kiemelte: elmúlt 16 évben 18 milliárd forintról 129 milliárd forintra emelték a gyermekvédelem költségvetési támogatását, és most is minden javaslatot támogatni fognak, ami ezt a továbbiakban is növeli.
Hangsúlyozta: egyetértés van abban, hogy a börtönben van a helye a pedofil bűnözőknek, és felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években radikálisan, a 2010-es 81 főről több mint 700-ra növekedett a börtönben ülő pedofil bűnelkövetők száma. Kitért arra is: a korábbi kormány bevezette a pedofil nyilvántartást és jelentősen növelte a nevelőszülők juttatásait.
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: a miniszterelnök egy vádbeszédet mondott, amelyben nem volt tekintettel arra, hogy az elmúlt 16 évben sok minden történt a gyermekvédelem területén, és lényegesen jobbak az érintett gyermekek esélyei, mint korábban. Nyolc-tizenötszörösére emelkedett a gyermekek utáni támogatás, és speciális juttatásokat is kapnak a gyermekotthonokban lévő gyerekek - közölte.
Úgy látja, a gyermekeknek az a legjobb, ha családi környezetben tudnak felnőni, és jelenleg lényegesen többen nőhetnek fel gyermekotthonokban. 2010 után nagymértékben nőtt a nevelőszülők támogatása is - tette hozzá.
Kitért rá: ami a büntetőjogi felelősséget illeti, szigorították és elévülhetetlenné tették a gyermekek elleni bűncselekményeket, jobb a jelzőrendszer és a felderítés.
A gyermekvédelmi intézményekre nyilvánvalóan sokat lehetne költeni, de az előző kormány sokat is költött - jelentette ki.
Azt is mondta: az örökbefogadások száma is emelkedett, mert a vonatkozó szabályokat egyszerűsítették, hogy minél gyorsabban lehessen örökbe fogadni gyermekeket.
A gyermekszegénység felszámolásában is jó eredményeket értek el - vélekedett Gulyás Gergely.
A parlament hétfőn megszavazza a vizsgálóbizottságok tisztségviselőit.
- A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit,
- a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését,
- a kegyelmi botrány felelőseit, valamint
- a gyermekvédelem rendszerszintű válságát feltáró vizsgálóbizottságok
tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról döntenek hétfőn. A végrehajtási visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság esetében – amelynek élére Magyar Péter miniszterelnök Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk frakcióvezetőjét javasolta – a csúszásnak technikai okai vannak.
A képviselők döntenek a fizetésük csökkentéséről szóló törvényjavaslatról is, a módosítás 40 százalékos alapbércsökkentést jelent, a tényleges jövedelmek 10 és 35 százalék közötti mértékben csökkennének. A javaslat emellett szűkíti a képviselőket megillető juttatásokat is: a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal, a képviselők munkáját segítő alkalmazottakra fordítható keret pedig 30 százalékkal csökkenne. Megszűnne a képviselői mobiltelefon költségtérítés, valamint a budapesti képviselők számára korábban biztosított jelentős üzemanyag-elszámolási lehetőség is.
Interpellációk is lesznek hétfőn, majd a törvényhozás megtartja az utolsó körös vitát a tisztességtelen fogyasztói szerződések felülvizsgálatáról, amelyről rögtön szavaznak is.
Azonnali kérdések is elhangoznak. Kedden reggel 9 órakor kezdődik a munka. A napirend előtti felszólalásokat követően a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről és a gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról szóló tiszás előterjesztéseket vitatja meg az Országgyűlés.