Orbán Viktor péntek reggel: Budapesten találkozik Trump és Putyin elnök úr, az egyetlen helyen, ahol megtehetik

Pénteken a Kossuth Rádióban indult Orbán Viktor miniszterelnök napja.

A kormányfővel készült hosszú interjúban elhangzott, két héten belül Budapesten találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin, az amerikai és az orosz elnök.

"Beszéltem az amerikai elnökkel, Putyin elnök úrral pedig ma délelőtt fogok beszélni. A csőben van egy magyar-amerikai hivatalos washingtoni találkozó is, forr a víz mindenhol"

- számolt be. Az amerikai elnök, mint mondta, "nem az az elnök, aki indokolni szokta a döntéseit", így azt sem közölte, miért Budapest a kiválasztott helyszín, de "ha ránéztek a térképre, láthatták, hogy Budapest az egyetlen hely, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani, 3 éve konzekvensen és hangosan az egyetlenként álltunk a béke mellett. Sajnálom, hogy Ferenc pápa ezt a pillanatot nem érhette meg, ő volt az, aki biztatott bennünket, hogy tartsunk ki a jó ügy mellett".

Hozzátette, soha nem adott fel egyetlen kapcsolatot sem taktikai okokból, ezért is eshetett a választás Budapestre.

Napirenden van az orosz és az amerikai külügyminiszter találkozója is egy héten belül, a nyitva maradt kérdéseket fogják rendezni az elnöki találkozó előtt - közölte.

A találkozó - a The Telegraph szerint - "fájdalmas csapás lehet az Európai Uniónak", ezt kommentálva viszont elmondta, nem Magyarországról fog ez a találkozó szólni, nem szabad eltéveszteni a lépést, ez a találkozó "nem rólunk szól, hanem a békéről".

"Mindig fontosabbnak kell tenni az ügyet, amit szolgálsz, mint saját magadat, és a dolgok előbb-utóbb jóra fognak fordulni. Ilyen a migráció vagy a családvédelem ügye is" - folytatta.

A háború - mint mindig is mondta - rossz dolog, de mindig nyitva kell tartani a diplomáciai csatornákat, ezt nem tarta szem előtt az Európai Unió, amely bezárta ezt a vonalat Moszkva felé.

"Európának nem a háborúra kéne készen állnia, hanem a békére, és kellene rendelkeznie egy olyan biztonsági rendszerrel, amellyel meg tudja magát védeni. Az EU direktben elküldött 180 milliárd eurót ebbe a háborúba, ennyit égettünk el arra, hogy keresztény emberek Európa szélén egymást öljék, miközben kehes, beteg, döcög, köhög az európai gazdaság.

A háborút szerinte csak békével lehet elhárítani, "megéri a költség és a kényelmetlenség" is a budapestieknek, kéri is őket, hogy legyenek türelmesek, mert semmin nem lehet annyi pénzt nyerni, mint a békén.

Úgy látja, Európa háborús tervét ki kell dobni, és a béke tervét kell meghirdetni.

"Ha a közel-keleti béke közel kerülhetett, miért ne hihetnénk, hogy az EU is a béke útjára lép?" - vetette fel.

Hazai politika: "Klasszikus bal-jobb vita"

Ezt követően a magyar gazdaság kérdéseiről és a nemzeti konzultációról beszélt a miniszterelnök.

"Klasszikus vita zajlik Magyarországon. Valahogy 2010-ben ezeknek a vitáknak a korszaka véget ért, klasszikus bal-jobb vita" az, ami most újrakezdődött szerinte; 15 év után újra van "intellektuális természetű vita" a magyar gazdaságról, "a régi szereplők szájából", hiszen, mint mondta, "a Tisza Párt háta mögött előkerültek a Bokros-csomaghoz kötődő régi szakértők, és ugyanazt mondják, amit akkor, hogy megszorítás kell meg adóemelés".

A baloldal szerinte az újraelosztás igazságosságában hisz, a jobboldal viszont az embereknél hagyná a pénzt, hogy arra fordítsák, amire szeretnék; a baloldal adót emelne, a jobboldal pedig csökkentene, a baloldal terve "hideget" jelentene az emberek számára. "Ennek a vitának a lefolytatásához a legjobb eszköz egy nemzeti konzultáció" - szögezte le.

14. havi nyugdíj?

Orbán Viktor beszélt a sajtóban forgó 14. havi nyugdíj ügyéről; a kérdésben szerinte nem szabad visszatérni a Bokros-csomag világához.

"A magyar nyugdíjrendszer két pilléren áll: a szolgálati időn és a járulékfizetésen. Ehhez hozzányúlni rendkívül kockázatos, mert lehet, hogy egy csoport igazságosságot fog érezni, de lesznek, akik nem. Az első kormányzásom alatt a legjobb szándékkal nyúltam hozzá a rendszerhez, de csupa sértett embert láttam mindenhol" - ecsetelte a miniszterelnök.

20-25 év múlva lehet majd szerinte gondolkodni a nyugdíjrendszer átalakításáról, ha a demográfia úgy áll majd, addig viszont a nyugdíjak értékállóságát tudja személyesen is garantálni.

Megemlítette, hogy

a 14. havi nyugdíj bevezetése sem ismeretlen feladat számukra,

de baloldali világjobbítók csak igazságtalan rendszerhez vezetnek, a nyugdíjrendszert "generációkban kell látni". A 14. havi nyugdíjhoz, mint mondta, "gazdasági erő kell, ami összefügg a békével", de most három más rendszerre koncentrál a kormányzás, az Otthon Startra, az adócsökkentésre és a családtámogatásra; 2-3-4 év alatt vezethető be a 14. havi nyugdíj kiegészítű juttatásként.

Máért - magyarok

Felidézte a csütörtöki Máért-találkozót, amely mentén eszébe jutott a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás, amikor is "az igenek száma meghaladta a nemekét", ezen a tényen alapult a későbbi alkotmánymódosítás, ami azonnal megadta a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Ezzel kapcsolatban szerinte az anyaországi magyarok is megértették, hogy sokkal több magyar ember gazdasági tevékenységével mindenki jobban jár, a környező országokkal folytatott jó együttműködéssel szintén.

Egy társadalmi, nyílt vitában szerinte nem lehet győzelemre vinni egy olyan ügyet, amely le akarja vágni a határon túli magyarokat az anyaországiakról.

Gödöllő - "mint a régiek"

Visszautalt még a gödöllői hétnyitó bejelentésre: "40 milliárd forintot költeni műemlékvédelemre szinte lehetetlen mecénás nélkül", mondta a gödöllői Grassalkovich-kastély felújításáról szóló bejelentésről, hozzátéve, képesnek kell lenni olyan dolgokra, mint a "régiek".

Buzdítja is a tehetős vállalkozókat és családokat, hogy ha lehetőségük van és szép, komoly ügyet látnak, vállaljanak a közösség életében pénzügyi terhet.