- Tízezer pedagógus már vizsgázott Nemzeti Alaptantervből, van néhány bukás
- Rétvári Bence: minden idők legnagyobb léptékű béremelését kapják a pedagógusok
- Maruzsa Zoltán az új tanév új szabályairól: okoseszköz, orvosi igazolás, jogosítvány
- Koren Balázs: számos jól működő újítás megmaradt a digitális oktatásban
A Belügyminisztérium több ponton módosítaná a köznevelésre vonatkozó törvényeket, de előtte társadalmi párbeszédre bocsátotta a javaslatokat. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint számos aggályt felvetnek az elképzelések, és úgy véli, hogy a tervezet egyes pontjai korlátozzák a tanári szabadságot. Totyik Tamás az InfoRádióban elmondta: értelmezésük szerint a szülők által megvásárolt tankönyveket nem használhatnák a pedagógusok, még oktatási segédeszközként sem, hanem csak a Nemzeti Alaptanterv (NAT) ajánlásának megfelelő könyvekből taníthatnának. Mint fogalmazott, ez akár feszültségeket is szülhet a szülők és a pedagógusok között, és az intézményvezetők válhatnak fő felelőssé. Hozzátette: ez egy újabb indok lehet arra, hogy bármikor felmondhassanak az intézményvezetőknek, tanároknak, ha nem tesznek eleget az előírásoknak.
Totyik Tamás emlékeztetett: eddig az volt a gyakorlat, hogy nem volt kötelező a Nemzeti Alaptanterv alapján ajánlott tankönyvekből tanítani, hanem ha a szülők külön vásároltak könyveket, azokat is lehetett használni a tanórákon. A PSZ elnöke úgy fogalmazott, „ez sem volt teljesen legális”, és számos tankerület, intézményvezető eddig is megtiltotta a NAT-ajánlástól való eltérést.
„Nevetséges viselkedésnek tartom és felfoghatatlan számomra, hogy miként kerülhet a tiltott tankönyvek listájára például a világ egyik legjobb természettudományos tankönyve, ami magyar kiadó gondozásában jelent meg”
– jegyezte meg Totyik Tamás.
Mint mondta, bár a Belügyminisztérium társadalmi vitára bocsátotta a tervezetet, a tárca a Pedagógusok Szakszervezetének véleményét nem kérte ki a törvénymódosítással kapcsolatban. Fájlalja, hogy a javaslatok közé nem kerültek be olyan ajánlások, melyeket a szakszervezetek egyébként jeleztek a minisztériumnak a nyári sztrájktárgyalásokon. Felidézte, hogy akkor ígéretet kaptak a tárcától arra, hogy a távolléti díjat aktualizálni fogják kedvezőbb feltételekkel, a Munka Törvénykönyvének megfelelően. Totyik Tamás kifogásolja azt is, hogy a jogszabályváltozás következtében sok köznevelési alkalmazott nem kapta meg a jubileumi jutalmat, illetve a köznevelési foglalkoztatotti jutalmat.
Jelezte, hogy bár a szakszervezetek a korábbi egyeztetéseken kérték, a mostani tervezetbe mégsem került be a nem pedagógus végzettségű dolgozók szabadságának rendezése, mint ahogy az esélyteremtési illetékre vonatkozó javaslatuk sem, ami azokat az intézményeket segítené, ahol tíz százaléknál magasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya.
„Aggályosnak tartjuk, hogy a kormány nem vette figyelembe ezeket az ajánlásokat, pedig ígéretet tett rá, és megítélésünk szerint helyük lett volna a törvénytervezetben”
– tette hozzá a PSZ elnöke.
A szakszervezet „felháborítónak” tartja, hogy az azonnali hatállyal elbocsátott tanárok akkor sem helyezhetők vissza és akkor sem kaphatják meg a jogos jubileumi vagy köznevelési foglalkoztatotti jutalmukat, ha az elküldésük a bíróság megítélése szerint is jogszerűtlen volt. Totyik Tamás szerint ugyanakkor vannak pozitív pontjai is a törvénytervezetnek, melyek közül kiemelte, hogy a jövőben már digitálisan kinyomtatható lesz a bizonyítvány, illetve a törzslap a tanulók részére, amit nagy előrelépésnek nevezett.