90 334 fiatal nyert felvételt az egyetemekre, amely azt bizonyítja, hogy a megújult magyar felsőoktatás vonzó és versenyképes – mondta a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Hankó Balázs kiemelte, hogy 2022-höz képest megduplázódott, 12 759-re emelkedett a tanárszakokra felvettek száma, ami a második legnépszerűbb képzés. A tárcavezető azt is fontos eredménynek tartja, hogy minden második fiatal vidéki egyetemre került be, és minden ötödik felvett 30 év feletti, vagyis munka mellett tanult tovább.
Hankó Balázs felidézte, hogy két éve újították meg a felvételi eljárást, amelynek köszönhetően a pontszámuk 20 százalékáról önállóan dönthetnek az egyetemek. „Saját maguk dönthettek arról, hogy a felvételi eljárásban mire adnak plusz pontot, mennyit ér az emelt szintű érettségi, és például milyen sporttöbbletpontokat adnak” – magyarázta a tárcavezető, hozzátéve: „nőtt az intézményi autonómia, nőtt a versenyképesség, nagyobb lehetőség van a jelentkezőknek és az egyetemeknek az egymásra találásra, úgy is mondhatnám, hogy kialakuljon kettőjük között a kémia.”
Folyamatosan emelkedik a nemzetgazdasági szempontból különösen fontos műszaki, informatikai, természettudományos és egészségügyi szakokra felvettek száma is. Ezt már a felsőoktatásért felelős államtitkár mondta. Varga Bajusz Veronika hozzátette,
tízből nyolc diák állami ösztöndíjjal tanul tovább, a diploma pedig átlagosan másfélszeres bérszorzót jelent, és másfél hónap után el lehet vele helyezkedni a munkaerőpiacon.
Beszámolt arról is, hogy az alap-, osztatlan és a mesterszakokon egyaránt nőtt a felvettek aránya a korábbi évekhez képest, és átlagosan 50 százalékkal többen jelentkeztek egyetemre a hátrányos helyzetű járásokból.
Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese arról beszélt, hogy négy jelentkezőből három diák bekerült a felsőoktatásba, de akiknek nem sikerült, azok se keseredjenek el, mert július 29-től augusztus 8-ig jelentkezhetnek a pótfelvételire, amelynek ponthatárait augusztus 29-én hirdetik ki.