Egy tavalyi törvénymódosítás értelmében jelentősen átalakul a hazai felsőoktatási felvételi rendszer, melynek keretében megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget, azaz már nem lesz előfeltétele a nyelvvizsga annak, hogy valaki megkapja főiskolai vagy egyetemi diplomáját.
Az Oktatási Hivatal statisztikái alapján a bejelentést követően csökkent a nyelvvizsgát szerzők aránya, de a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint hosszabb távon akár még jó hatása is lehet a kormányzati döntéseknek. Az egyetemek többsége ugyanis pluszpontként számítja be a nyelvvizsgákat a felvételinél – írja a Pénzcentrum.
Fontos tudni azonban, hogy minden felsőoktatási intézmény maga döntheti el, milyen szempontok szerint bírálja el a diákok jelentkezését, vagyis a nyelvvizsga-kötelezettségről az intézményvezetők döntenek, illetve a módosított felsőoktatási törvény alapján az intézményeknek gondoskodniuk kell a szaknyelvi oktatásról, és a tantervben meghatározhat nyelvvizsgáról vagy nyelvi mérésről is.
Ami viszont adatokkal is alátámasztható, az az a tény, hogy egy év alatt nagyságrendekkel csökkent a központi nyelvvizsgát szerzők aránya. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2022 második félévének végére csaknem 30 700-an vizsgáztak sikeresen alap- vagy felsőfokon, míg
2023 második félévében a 14 500-at sem éri el ez a szám, igaz utóbbi félév még nem ért véget.
A nyelvek szerinti bontásban az angol vezet csaknem 12 ezer vizsgázóval, a németet pedig nagyjából 2200-an választották az idei második félévben. Az idei első félévben több mint 44 ezren tettek valamilyen nyelvvizsgát, ugyanez az adat a tavalyi esztendő hasonló időszakában még több mint 52 ezer volt.
Sok hiányosság, rossz pont volt az eddigi rendszerben
Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint pozitívum, hogy a hibás felvételi pontrendszert az egyetemek által meghatározott követelményrendszer és pontozási struktúra váltja fel. Hozzátette: a diákok nyelvtudására is kedvezően hat, hogy így döntött a minisztérium. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
a módosítás nem kedvez a nyelvvizsgaközpontoknak, az elmúlt egy évben többet is bezártak.
Rozgonyi Zoltán a lapnak kiemelte: az egyetemek már a felvételi időszakban is fontos követelményként vagy ajánlott tőkeként határozzák meg a nyelvvizsga meglétét, így nem kell attól tartani, hogy még drasztikusabban visszaesik a nyelvvizsgázók száma. „Az egyetemek elkezdték ezeket a teljesen bugyuta, értelmetlen részleteket kiegyengetni, és nagyon határozottan súlyozzák a pontszámokban, a pontokban a nyelvtudást. Tehát azt látjuk, hogy az egyetemek elkezdték átszedni a nyelvvizsgát a kimeneti követelmény helyett a bemeneti oldalra” – magyarázta.
A Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint arról van szó, hogy az egyetemeknél, főiskoláknál a nyelvvizsga már nem kötelező előírás, hanem követelmény, és ez nagyon erős motivációt ad a diákoknak. Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyes felsőoktatási intézmények már egy részvizsgáért is adnak valamennyi pontszámot. Az alapfokú nyelvvizsgáért vagy már egy fél alapfokú nyelvvizsgáért is jár pont,
„ezért hosszú távon ennek pozitív hatása lehet a diákok, hallgatók nyelvtudására.”
Meglátása szerint ráadásul a korábbi felvételi rendszer nyelvi követelményei ellentmondásosak voltak. Példaként hozta fel azt, hogy az emelt szintű nyelvi érettségire 50 pontot adtak, ha elért a tanuló egy bizonyos százalékot, míg egy felsőfokú C1-es, tehát jóval magasabb szintű, jóval magasabb tudást igénylő nyelvvizsgára 40 pontot, a B2-es nyelvvizsgáért pedig 28 pontot. „Ennek a világon semmi értelme nincsen” – jegyezte meg.
Rozgonyi Zoltán úgy látja bőven van hiányosság és rossz elem is a magyar oktatási rendszerben, amely szerinte „masszívan növeli” a társadalmi egyenlőtlenségeket. Hozzátette, hogy ez a nagyon súlyos probléma a diákok nyelvtudásának területén is tetten érhető. Kitért arra is, hogy a törvénymódosítás bizonyíték arra, hogy a kormány nem kíván foglalkozni azzal, mekkora problémát jelent az, hogy sokan nem beszélnek a magyaron kívül más nyelvet. A fiatalok számára nagy hátrányt jelenthet az idegen nyelvtudás hiánya a munkaerőpiacon is, amivel Rozgonyi Zoltán szerint eddig sem tudott mit kezdeni a felső- és a közoktatás. Ugyanakkor meglátása szerint ettől még nem csökken jelentősen az esélyük a munkavállalást illetően, mert jelenleg is sok fiatal dolgozik úgy akár külföldön is, hogy csak részben beszél idegen nyelvet, de idővel a munka során beletanul.