Az OECD minden tagállamról rendszeresen végez összehasonlító vizsgálatokat, amik tele vannak erősségekkel, gyengeségekkel, lehetőségekkel, veszélyekkel; ez a döntéshozók munkáját hivatott segíteni – mondta az InfoRádiónak a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője.
A jelentés alapján az egyik ilyen fejlesztendő terület a középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők arányának csökkentése lenne. A legfőbb probléma, hogy míg a szocializmus időszakában nagyon minimális, nemzetközileg kiugróan kicsi volt a lemorzsolódók, tehát a csak általános iskolát végzettek aránya, a 90-es években ez nagyon megnőtt. A munkaerőpiac az elmúlt tízenként évben ugyan integrálta őket, jórészt az építőiparban és a szolgáltatásokban, de
ez nem egy fenntartható valami, és az érdek azt diktálná, hogy ez a csoport egyre kisebb legyen
– fogalmazott Setényi János.
Egyelőre ez a csoport Magyarországon nem csökken, miközben az Európai Unóiban jelentősen visszaszorult a korai iskolaelhagyás és általában az alacsony iskolaképzettség. Az oktatáskutató hozzátette, hogy egy tízezres létszámról van szó, de a gond nem a méretben keresendő. Hanem abban, hogy minden uniós projekt és kormányzati erőfeszítés dacára nem sikerült egyelőre radikálisan csökkenteni ezt a népesség-, vagy tanulócsoportot.
Magyarország a felsőoktatásban csak nagyon lassan halad az európai 40 százalékos küszöb felé – emelte ki Setényi János. Az EU-ben az utolsók között vagyunk, de szintén lassan haladnak más közép-európai országok, elsősorban azért, mert
ahol komoly szakképzés van, ott nem szívesen engednek át munkaképes okos fiatalok a felsőoktatásnak
– mutatott rá. Magyarország mellett ilyen Németország és Csehország is például. Másrészt az érintett államok félnek az állástalan diplomásoktól.
Ebben idén volt egy jelentős elmozdulás Magyarországon – decentralizálták és könnyítettek a felvételiken, és már az egyetemek döntenek a pontszámhatáraikról –, így lényegesen több felsőoktatási intézménybe több hallgató került be, ami az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője szerint látszani is fog a következő OECD-jelentésben.