"Konstruktív tartózkodás" - A szakértő szerint Magyarország nem kivétel

Az Európai Tanács elé, a kormány- és államfői tanácsi értekezletekre kerülő javaslatok már átmentek az egyes országok különböző szaktárcáinak egyeztetésén, és még ha ezen javaslatok nem is teljesen és véglegesen kidolgozottak, azért itt többnyire már nem éri meglepetés az országok vezetőit. Ezek az úgynevezett papírok ("papers") javaslatnak számítanak, még nincs bennük kompromisszum, így a vita az országok vezetői között nyitott lesz.

"Mondhatja azt például Orbán Viktor, hogy megkapta a javaslatot, itt van 70 oldal, a kollégáim ezen dolgoztak két nap, két éjszaka, viszont én azt gondolom, hogy ez nem találkozik a magyar érdekkel. Magyarország például nem szállít lőszert Ukrajnának. Magyarország beszáll a közös lőszervásárlási programba, ami egy kétszer egymilliárdos csomagot takar, de azt hazai lőszerekre biztosítja, és az Európai Békealapból pedig a migráció elleni küzdelmet és a Nyugat-Balkán biztonságát fogja tízmillió plusz tízmillió euróval támogatni" – idézte fel a magyar kormányfő részéről a múlt csütörtöki csúcson elhangzottakat a Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője.

A fentiekhez illeszkedően pénteken Szijjártó Péter a konstruktív tartózkodással élt, amikor a külügyminiszterek tanácsa beadta a javaslatát, amiről majd az ő "főnökeik" – Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és például Orbán Viktor magyar miniszterelnök – döntenek az Európai Tanács ülésén – fogalmazott Kiss Rajmund.

A hosszú egyeztetések ellenére tehát az Európai Tanács elé bevitt javaslatok megvitatásakor egy-egy ország vezetője igenis mondhatja, hogy nem ért egyet valamely indítvánnyal. Orbán Viktor többször is így foglalt állást – idézte fel a szakértő.

"Például a lőszervásárlást illetően a múlt hét hétfőtől a csütörtöki uniós csúcsig két csomag volt terítéken. Az egyik szerint a meglévő lőszereink egy részét Ukrajna támogatásra bocsájtjuk, majd az Európai Békealapból – amit az Európai Unió az Európai Bizottság javaslatára feltornázott egy "óriási", egymilliárd eurós büdzsére – ezek helyett újakat veszünk. Illetve arra is lesz egy egymilliárd eurós keret, hogy azért vegyenek az országok új lőszert, hogy Ukrajnának adják. Magyarország ezt nem támogatja, hanem ugyan be fog szállni a központi beszerzésbe, de a vásárolt lőszert megtartja. Azért szállunk be, hogy versenyképesebb áron legyen a magyar haderőnek fejlett, új lőszere a raktárakban" – jegyezte meg a szakértő.

Vagyis nem akadályozza az ország a többiek elhatározását, csak nem vesz részt benne - ez a konstruktív tartózkodás.

Arra a kérdésre, hogy az európai uniós diplomácia nyelvén ez végülis egy gyenge nem, vagy egy gyenge igen, esetleg egy álláspontfenntartó igen, vagy egy álláspontfenntartó nem, Kiss Rajmund kifejtette: szemben a bilaterális diplomáciával, ahol csupán két ország van, a sokszereplős, multilaterális diplomáciában (például Genfben WTO-ban, New Yorkban az ENSZ-ben, vagy a brüsszeli egyeztetéseknél),

a konstruktív tartózkodás azt is jelentheti, hogy nem mondunk semmit.

Vagyis Magyarország a fenti példával élve nem fog részt venni ebben az Ukrajnát lőszerrel ellátó programban, de nem akadályozza meg, hogy más európai uniós tagállamok megtegyék, amit akarnak. A szakember egyetértett, hogy Magyarország ugyan zöld lámpát ad a többieknek, "de magának nem”.

Megjegyezte, a konstruktív tartózkodás ismert eszköz az uniós döntéshozatalban, és szinte bármilyen ügyben előfordulhat.