Körbekérdezte tagjait a Magyar Orvosi Kamara az orvostörvény ügyében, hogyan látják jövőjüket az eddig ismert, januártól várható változások fényében.
Ismert, október elején fogadta el az Országgyűlés az orvosok béremelését is tartalmazó, szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, melyet a kormány és az orvoskamara egyeztetése előzött meg; a kormány a kamara minden javaslatát elfogadta. A törvénnyel létrejött az egészségügyi szolgálati jogviszony, közszolgáltatónál csak ennek megléte esetén lehet munkát dolgozni, és aki ezt vállalja, csak külön engedéllyel lehet másodállásban vagy végezhet más keresőtevékenységet. Rögzült a béremelés mértéke és az illetményszámítás is, egy kezdő orvos bruttó bére január 1-től 481 ezer forint lesz, egy 20 éve dolgozóé már 1 millió forint. Börtönnel büntethetővé vált a hálapénz is. A törvénynek jelenleg része az is, hogy egy orvos két évre átrendelhető más intézménybe, erről 10 nappal az átrendelés előtt kell tájékoztatni az érintettet.
Azonban a kormányzati megnyilatkozásokból az is kiderült még, hogy a törvény "nincs kész", és amint erre a törvény aláírásakor Áder János államfő is utalt, "a még nyitott kérdésekre a végrehajtási rendeletek - a törvény hatályba lépéséig - választ adhatnak".
Az orvosok azonban - mint a kamarai körkérdésre adott válaszokból kirajzolódik - garanciákat akarnak a részletszabályokra.
A magyar orvosok
77 százaléka a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést,
40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is.
A felmérésben 3 nap alatt részt vevő, közel 8 ezer szakorvos több mint fele kettő vagy több állásban dolgozva teszi lehetővé a magyar egészségügy működését, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt, akik igen, azok 63 százalékánál ez 50 ezer forint alatti bevétel egy hónapban - főként férfiaknál és idősebbeknél jellemző a "műfaj".
A megkérdezettek 99 százaléka érzi úgy, hogy a kamarát be kellene vonni a részletszabályok megalkotásába is. Ugyanennyien ragaszkodnak ahhoz, hogy szabadon vállalhassanak a főállás mellé továbbit.
A kérdőívből kiderül továbbá, hogy a magyar orvosok 58 százaléka dolgozik a 48 órás EU-s direktívánál többet egy héten, minden ötödik pedig 60 óránál is több időt gyógyít.
Összefoglalóan a Magyar Orvosi Kamara úgy látja, hogy "az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat, és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát".
A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége, 57 százaléka el tudná fogadni az új jogviszonyt.
Amiben tehát változást akarnak: ne korlátozzák a másodállást, vonják be a kamarát a törvényalkotó munkába, pontosítsa a vezényelhetőséget (csak válsághelyzetben és csak 100 napra lehet megfelelő, ellentételezéssel),
Ha céljaikat nem érik el, az orvosok harmada azonnal megy a magánegészségügybe, és ugyanennyien hagynák el vagy az ágazatot, vagy az országot.