A janurában közzétett Nemzeti energiastratiégiában az energamixben a jövőben növelni kell a biomassza- és a napenergia részarányát. A tervek szerint megmarad a jelenlegi szélenergia-kapacitás, a biomassza-felhasználás egy némiképp növekszik, a megújulóenergia-növekmény döntő része pedig a napenergiában rejlő lehetőségeink kihasználásából származik majd. Ez egy ambiciózus megújuló villamosenergia-termelési program – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.
Kaderják Péter kitért a Mátrai Erőművel kapcsolatos állami tervekre is. Az erőmű kiemelt fontosságát adja ugyanis, hogy azt a lignitvagyont használja, amely Magyarország legnagyobb hagyományos energiatartaléka. "Lehet ma nem szeretni a lignitet. Ma az európai energiaszektorban a szén- és a lignitégetés közellenség, ám ennek ellenére és ezzel együtt
az a 2,6 milliárd tonnás lignitvagyon, ami a hevesi térségben és a Mátraalján van, az a nagy tartaléka Magyarországnak.
Gondoskodni kell arról, hogy ez állami kontroll alá kerüljön, és adott esetben vésztartalékként felhasználható legyen" - fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: a magyar termelésnek 17 százalékát adja a Mátrai Erőmű, ezért ellátásbiztonsági szempontból nem lehet egyik napról a másikra kivenni vagy betenni a rendszerbe. Foglalkozni kell továbbá az ott dolgozókkal is: közvetlenül 2100 emberről, az ipari parkkal együtt 10 ezer foglalkoztatottról, összesen 27 ezer érintett családtagról van szó.
Az energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár a következő évek villamosenergia-iparág fejlesztési céljairól is beszélt. "Az energiastratégiában is szerepel, hogy az iparági képviselőkkel közös becslés szerint körülbelül
500 milliárd forintnyi befektetésre lenne szükség a magyar villamosenergia-hálózatban ahhoz, hogy a stratégia 10-15 éves időtávján szükséges »okosítási« és fejlesztési projekteket meg tudjuk csinálni,
hogy az új technológiákat alkalmazzuk, és a hálózat az e-mobilitás által gerjesztett keresletnek is eleget tudjon tenni".
Kaderják Péter szerint a legfontosabb, hogy a technológiai fejlődés olyan eredményeket hozzon, hogy a tiszta áramra épített elektromobilitásnak ne legyen riválisa.
Változások várhatók az energiaellátásban
A következő két évtizedben a nemzeti energiastratégia jelentős változásokat hozhat Magyarország energiaellátásában - hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az Arénában.
"Az energiastratégiában kiemelt célunk Magyarország energiaszuverenitásának és az ellátásbiztonságunk erősítése. Az energiaszektor klímabarát átalakítása a program második kiemelt célja. A harmadik pedig az, hogy mindezt úgy hajtsuk végre, hogy ne ássuk alá a Magyarországon az utóbbi években beindult gazdasági növekedést."
Kaderják Péter az importfüggőség csökkentésének lehetőségeire is kitért.
A két legfontosabb elem a nettó import mérséklése és a diverzifikáció.
Vagyis "részben mérsékelni kell az importkitettséget, a maradék importot pedig a leginkább diverzifikált módon, több forrásból, több útvonalon érkezően kell kielégíteni".
Az államtitkár hangsúlyozta, a földgázfogyasztást is lehet csökkenteni. Úgy látják ugyanis, hogy a földgázfogyasztásban lehet energiahatékonysági beruházásokkal a leginkább visszafogni a fogyasztást, akár több milliárd köbméterrel is. Az évi 10 milliárd köbméteres magyarországi fogyasztásból körülbelül 8 milliárd köbméter az import. Ezt 2030-ra, 2040-re akarják jelentősen csökkenteni. Kaderják Péter szerint "körülbelül 2 milliárd köbméterre lehet csökkenteni majd a magyar importgáz-fogyasztás mértékét".
Hozzátette: a megújuló energiaforrások kihasználásával is elérhető az importigény csökkentése.
A teljes beszélgetést alább meghallgathatja, megtekintheti.