A jelenleg még Magyarország uniós nagyköveteként tevékenykedő diplomatát az Európai Parlament külügyi bizottsága hallgatja meg. Mint arról az Infostart is beszámolt, Várhelyi Olivér kedden minden probléma nélkül tovább jutott át az EP jogi bizottságának szűrőjén, a testület nem állapított meg összeférhetetlenséget az érdekeltségeivel kapcsolatban. Az első magyar biztosjelölt, Trócsányi László a jelölés ezen szakaszában bukott el.
Elemzésében a Bruxinfo arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogi bizottság - a mindenkori biztosjelölt -meghallgatások menetében újdonságként - a mostani ciklusban először szokatlanul erős mandátumot kapott, hiszen valamennyi jelölt esetében összeférhetőségi szempontból előzetes (eltanácsoló, vagy támogató) véleményt adhat.
Mi lesz a meghallgatáson?
Várhelyi Olivért reggel, a francia Thierry Bretont és a román Adina Valeant kora délután hallgatják meg a nekik szánt tárcával foglalkozó testületekben. Az ülésen bizonyítaniuk kell rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. Alkalmasságukat háromórás kérdezz-felelek során próbálják felmérni.
Az érintettek 15 perces bevezetőit követi 25 kérdés a képviselők részéről.
Az első meghallgatás után a frakciók koordinátorai legalább kétharmados többséggel akár rögtön is jóváhagyhatják az érintettek kinevezését, akik ennek hiányában további kérdéseket kapnak írásban. Amennyiben a beérkezett válaszok sem meggyőzőek, akkor újra meg kell jelenniük a testület előtt, amely - ha még akkor sincsen meg a szükséges koordinátori többség - végül egyszerű többséggel fogadhatja el őket titkos szavazáson.
Az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság november elsején lépett volna hivatalba, azonban ezt el kellett halasztani. A jelenlegi cél december elseje, bár vannak, akik szerint ez sem tartható, különösen az után, hogy a megválasztott elnök felkérte a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormányfőjét, hogy nevezze meg ő is a jelöltjét, mondván, ez jogi kötelessége a brexit halasztása miatt, még ha korábban ez ellen is foglalt is állást. Ez eddig nem történt meg.
Késleltető tényezők
Uniós intézményi oldalon nem kívánatos forgatókönyvnek tartanák, ha az egyszeri halasztás után decemberben sem tudna megalakulni az új Európai Bizottság, lévén egy sor komoly dossszié (így mindenekelőtt a 2020 utáni többéves keretköltségvetés tervezete) mielőbb hathatós bizottsági hozzájárulást igényelne - értesült a Bruxinfo.
A portál ugyanakkor egy másik lehetséges késleltető tényezőre is felhívja a figyelmet:
időközben befejezett ténnyé vált a brit kilépés november 1. utánra történt halasztása,
az alapszerződés értelmében elvben jogi elvárás, hogy tagsága idején Nagy-Britannia is jelen legyen a biztosok kollégiumában. A brit biztos kinevezése és elfogadása nem történhetne másként, mint a további huszonhat kollégáé. Egyelőre vizsgálják a jogi szakértők, mennyiben tenné sebezhetővé az új bizottságot, ha mandátuma első egy-két hónapjában az egyik tagország, nevezetesen Nagy-Britannia nem delegálna biztost a testületbe.