A júliusban elfogadott új köznevelési törvényben az is szerepel, hogy annak a gyereknek, aki az adott év augusztus 31-ig betölti 6. életévét, szeptemberben kötelező iskolába mennie - kivéve, ha a gyereknek engedélye van a halasztásra. Az iskolaérettségről viszont már nem a gyermeket ismerő óvodapedagógusok, hanem egy kormány által kijelölendő szerv dönt majd.
Az Oktatási Hivatalnál online kezdeményezhetik majd a szülők azt, hogy a törvény szerint iskolaköteles gyermek még egy évet maradhasson az óvodában. A hivatal dönt arról, hogy a kérelmet továbbítja-e az adott pedagógiai szakszolgálathoz – tudták meg azok a pszichológusok, akik nyílt levélben fordultak korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumához. A közoktatási törvény módosításának az iskolaérettségre vonatkozó végrehajtási rendelete még nem készült el, ezért keresték meg a szakemberek a kormányt.
Több mint 700 pszichológus, majd ezt követően további kétezer ember írta alá az Emberi Erőforrások Minisztériumához címzett nyílt levelet, amelyben a végrehajtási rendelet megjelenésének időpontjáról, valamint annak részleteiről érdeklődtek. A tárca válaszában arról tájékoztatott, hogy a törvény, amely egyfajta
feladatkijelölő intézkedés, amellyel áthelyeztek bizonyos feladatokat a jegyzőktől és az óvodavezetőktől az Oktatási Hivatalhoz,
a végrehajtási rendelet pedig egy hónap múlva lesz nyilvános. Ennél többet viszont nem tudtak meg – ismertette Fehér Tibor pszichológus az InfoRádióban.
Az új rendszerben az a metódus, amely során korábban az óvodapedagógus, a szülő, adott esetben az óvodapszichológus vitatták meg – amennyiben felmerült –, hogy a gyermek iskolaérett, vagy iskolaéretlen, az a jövőben egy úgynevezett kérelmezési eljárás során fog megvalósulni – magyarázta a szakember. Vagyis egy szakértői gárda fog erről dönteni – az Oktatási Hivatalban már jelenleg is folyik egy 30 fős, jórészt óvodapedagógiai, illetve hasonló közoktatási tapasztalattal rendelkező gárda verbuválása.
Ezek a szakemberek fognak dönteni arról, hogy egyáltalán megtörténhet-e az iskolaérettségi vizsgálat,
ami nagyban függ attól, hogy a szülő van-e annyira agilis, hogy elég "papírt" tud összegyűjteni az említett kérvény alátámasztására. Kérdés azonban, hogy a szülőknek honnan lesz ismerete arról, milyen papírokat kell ilyenkor mellékelni, mi segíti az ügyüket, mi nem, és hogyan érhetik el, hogy a gyermek vizsgálatát egyáltalán megkezdjék a pedagógiai szakszolgálatok.
Az Emmi válaszából az is kiderült – folytatta Fehér Tibor –, hogy az óvodapszichológusok eddigi betöltött fontos szerepe bizonyos formában a jövőben is megmarad. A bizottság által továbbküldött gyerekek szakértői vizsgálatakor továbbra is lehetnek papírok az óvodapedagógusoktól, és a vizsgálatot továbbra is a pedagógiai szakszolgálatok fogják lefolytatni, ebben a tekintetben konkrét ígéretet kaptak.
Mivel a végrehajtási rendelet tartalma még ismeretlen, olyan bizonytalanság alakult ki, hogy sok helyen novemberben "tűzoltásként" több vizsgáló eljárás indul.
Január 15-e a határidő arra, hogy valaki kérvényezze, hogy ne menjen szeptemberben iskolába a gyermeke. Mivel a végrehajtási rendelet csak valamikor egy hónapon belül lesz olvasható a Magyar Közlönyben, ezért
a szülőknek csak egy-két hónapjuk marad arra, hogy egyáltalán kérvényezzék, hogy a gyermek az óvodában maradhasson,
értett egyet az InfoRádiónak nyilatkozó pszichológus. A most megfogalmazott nyílt levél egyrészt azzal magyarázható, hogy a kérdés az ő mindennapi munkájukat érinti, másrészt a pánikban lévő szülők most kezdték el ostromolni a pedagógiai szakszolgálatok falait, hogy válaszokat kapjanak.
Szél Bernadett független parlamenti képviselő a rendezetlen helyzet miatt még októberben kérdéssel fordult az alapvető jogok biztosához, hogy a végrehajtási rendelet késése nem ütközik-e alapvető jogokba. Kozma Ákos a szerdai válaszában azt írta: átfogó vizsgálatot indított az ügyben. Kiderült: a képviselő kérdésén kívül még húsz egyéni panaszbeadványt is kapott az iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.