"Lehetséges küldetés?" címmel szervezett konferenciát a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület (MME), a téma a mezőgazdasági biodiverzitás aggasztó helyzete volt. Európában az elmúlt 50 évben felére csökkent a mezőgazdasági területeken élő madarak állománya.
Nyugat-Európában a 60-as, 70-es évektől kezdődően több mint 50 százalékos csökkenést tapasztaltak a mezőgazdasági területekhez kötődő fajok állományában. Ugyanezt
Magyarországon a 90-es évek óta tudjuk nyomon követni, az adatok szerint 20 év alatt 30 százalékos a csökkenés
- mondta az InfoRádióban Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ügyvezető igazgatója.
Eltűnő mikroterületek, rengeteg vegyszer
A problémát részben az okozza, hogy egyre nagyobb mértékben hasznosítják a mezőgazdasági művelésre használható területeket. A támogatási rendszer, valamint a termelési kényszer miatt egyre inkább eltűnnek az úgynevezett mikro-élőhelyek: a mezőgazdasági táblák szegélyei, a kisebb vizes foltok, a különböző tájelemek - fák, fasorok, bokrosok. Emellett
a vegyszerhasználat is jelentősen nőtt Magyarországon: a kilencvenes évekre visszaesett, az elmúlt időszakban viszont ismét háromszorosára emelkedett.
Emiatt pedig eltűnnek a rovarok, így nincs táplálék a madaraknak, és a mikroterületek eltűnésével megszűnnek a költőhelyeik is.
A madarak mellett az a teljes élőközösség veszélyben van, amely egy extenzívebb, változatos mezőgazdasági tájban normális esetben megtalálja az élőkörülményeit - erre is igyekszik felhívni a figyelmet az MME. Halmos Gergő kiemelte: sokszor ezek az élőlények járulnak hozzá, hogy fenntartható módon, hosszú távon is lehessen termelni ezeken a területeken.
A "Lehetséges küldetés" konferencia célja az, hogy találjanak olyan megoldásokat, amelyek minden fél számára - minisztérium, agrárkamara, agrár területen érdekelt cégek képviselői - elfogadhatók.
"A kis módosítások nem elégségesek, drasztikus megoldásra van már szükség. Ráadásul nemcsak Magyarországon kell áttörést elérni, hanem az Európai Unióban is"
- hangsúlyozta Halmos Gergő. Hozzátette: a fent elmondottak miatt több területet kell hagyni a természetnek, változatos élőhelyeket (a termelésből kihagyott foltokat, sövényeket, bokros-fás területeket), valamint csökkenteni kell a vegyszerek mennyiségét és a számát is, de önmagában ez nem fogja megoldani a problémát.