Az európai parlamenti választás tétje az, hogy "tisztuljon a kép", illetve fontos, hogy ez milyen irányba történik, lesznek-e "új gravitációs pontok" vagy minden marad a régiben, és erővonalakként marad a néppárt, a szocialisták és a liberálisok - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön Pulai András, a Publicus Intézet ügyvezetője, stratégiai igazgatója.
"Lehet, hogy valami más jön;
Orbán Viktor szereti hangoztatni, hogy vannak a bevándorlásellenes és bevándorláspárti erők, de szerintem ilyen vegytisztán semmiképpen sincsen, legfeljebb egyesek máshogy állnak a bevándorlás kérdéséhez,
vannak, akik elutasítják, és vannak, akik szabályoznák" - fogalmazott Pulai András.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője erre reagálva elmondta, "az európai pártstruktúra hagyományosan úgy alakult, hogy egy mérsékelt plurális pártrendszer volt, ami azt jelenti, hogy mindenki a centrum felé törekedett, mindenki mindenkivel alkuképes volt".
"Nagyjából húsz éve megjelent egy szélsőségesen EU-ellenes vonal is az Európai Parlamentben,
de folyamatosan a partvonalon volt, ezt a politikatudomány már pluralizálódásnak hívja; volt törésvonal bőven, ami ezt okozta, észak-dél, kelet-nyugat, de hosszú távon,
amióta legalább is Magyarország az unió tagja, a centrum erős volt. Ez megváltozott 2015 után, 2019-re a centrum összeroppant"
- mutatott rá Mráz Ágoston Sámuel, aki szerint az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták egészen biztosan nem fogják együtt elérni az 50 százalékot május 26-án, átalakul az egész működési mechanizmusa az EP-nek.
Szerinte ténylegesen
ki fog alakulni a bevándorláspárti-bevándorlásellenes "kétpártrendszer", mivel "mély alapkonfliktussá" vált a migráció,
amelyben az egyik póluson a magyar kormányfő, Orbán Viktor nagyon fontos szereplővé vált.
Az elemző szerint kulcskérdés lesz a választási aktivitás Magyarországon.
"A Demokratikus Koalíció szimpatizánsai a legaktívabbak hagyományosan, míg az MSZP szimpatizánsai a legkevésbé azok, azaz a végeredmény a szimpátiaviszonyok változatlansága mellett okozhat meglepetést" - mondta Mráz Ágoston Sámuel. Emlékeztetett, 2014-ben is mindössze két százalék volt a különbség az MSZP és a DK támogatottsága között (11, illetve 9).
Úgy látja,
a fideszesek is aktívak, a jobbikosok viszont kevésbé, és az LMP-nél is baj van ezen a téren.
Pulai András szerint is "részvételi verseny" lesz ez a voksolás. A Publicus Intézet összességében magas részvételi arányra számít.
"40 százalék vagy afölötti is lehet, ami az összes eddigi európai parlamenti választásnál magasabb lehet" - ismert, az első alkalommal kevéssel 40, másodjára viszont már 30 százalék alatt maradt a részvétel; ez "megtréfálhatja a kutatókat".
Az elemző szerint az őszi önkormányzati választásokra való felkészülést is meghatározhatják a májusi eredmények.
A teljes beszélgetést alább megtekinthetik, meghallgathatják!