A sonka eredetileg nem is volt a magyar húsvéti hagyomány része, mert nem volt disznó. Az első húsvéti menüsor 1547-ből való, amiben szó nincs sonkáról - mondta az InfoRádiónak Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője. "A Nádasdy Tamás-féle első húsvéti menüsorban szerepel nagyszombaton ebédre szentelt borjúhús, tikfi éles lével (ez fűszeres lében elkészített csirke - a szerk.), kappan spenóttal, paréj szalonnával, galamb, nyúlhús - de szó nincs sonkáról. A pácolt sonkáról a 18. század legvégén ír először Mátyus István. Addig nem ettek disznót" - sorolta a szakember.
Vinkó József elmondta azt is: egy korábbi félrefordítás eredménye az, hogy a hagyományunkban a nyúl tojja a tojást.
"Szigorú böjtben tejes ételt és tojást sem lehetett enni. De a tyúk meg tojt, ezért a felhalmozott tojást el kellett fogyasztani húsvétkor. Így alakult ki a túlzott húsvéti tojásfogyasztás: a színes tojások, az ajándékozások, a tojásételek favorizálása".
A Magyar Konyha főszerkesztője hozzátette: a tojás- és a sonkaevés mind a kereskedelem útján jutott el Magyarországra, semmi köze nincs a gasztrohagyományainkhoz.