Nyitókép: Pixabay

Nem lesz 17 év a tankötelezettség korhatára

Infostart / InfoRádió - Déri Ágota
2019. február 14. 21:44
Cáfolta a tankötelezettség 17 éves korra emelésének sajtóhírét az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A Népszava korábban a Szakképzés 4.0 nevű stratégiából közölt részleteket.

Meg kell újítani a szakképzési rendszert, hogy többen fogadják azt el a társadalomban - hangsúlyozta még tavaly novemberben a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár. A Szakképzés 4.0 nevű stratégia az erre vonatkozó átalakítási terveket foglalja össze; erről korábban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is beszélt.

"Azt szeretnénk, ha a szakgimnáziumok reális versenytársai legyenek a gimnáziumoknak"

- mondta Palkovics László.

A Népszava most több részletet is közölt ebből a programból. A többi között azt, hogy a kormány megemelné a tankötelezettséget 17 évre, de ezt az érintett minisztérium cáfolta. A lap emellett azt is írta, hogy a szakgimnáziumokat technikummá neveznék át, és 5 éves lenne a technikusi oktatás. Minden szakmai képzésbe beépítenék a digitális tartalmakat, és igyekeznének jobban megszólítani a fiatalabb generációt. Erre azért van szükség, mert egyre több diák választja a gimnáziumokat a szakgimnáziumok helyett - ahogy ezt korábban Pölöskei Gáborné, a területért felelős helyettes államtitkár is elmondta.

"A szakgimnáziumokban némi növekedés volt az elmúlt években, de amit mi látunk, hogy

a fiatal felnőttek azok, akik a szakképzést egyre jobban keresik, és ez a felnőttoktatás növekvő számában realizálódik.

A szakgimnáziumot szeretnénk ugyanakkor még vonzóbbá tenni."

A magyarországi szakképzés legutóbb a 2016-2017-es tanév kezdetével alakult át. Ekkor jöttek létre a szakgimnáziumok, a szakközépiskolák és a szakiskolák, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulókat készítik fel a szakmai vizsgára. Az elmúlt években a duális képzésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a kormány. Novemberben pedig közölték, hogy bevezetnék a kancelláriarendszert a szakképzési centrumokban.

"Ha a centrum iskolaként működik, akkor lehet, hogy a jelenlegi főigazgató nagyon jó igazgatói fejjel gondolkodik, de nem feltétlenül gazdasági szempontú menedzsmentfejjel. Ezt a kettőt itt ötvözni kell. A kancelláriarendszer, a duális vezetés ezt az ötvözetet teszi lehetővé" - fogalmazott Pölöskei Gáborné.

Palotás József, a Pedagógusok Szakszervezetének szakértője ezt rossz ötletnek tartotta.

"Azt gondoljuk, hogy nem ismeretesek olyan hatástanulmányok, ellenőrzési adatok, vizsgálatok, anyagok, amelyek indokolnák ezt a mértékű átalakítást.

Egy nagyfokú bizonytalanságot okoz a vezetők és a kollégák körében és az intézményekben."

A kormány szerint gazdasági érdek a minél erősebb szakképzési rendszer, ugyanakkor a 2018-as Társadalmi Riport arról ír, hogy

a képzettségi szint is összefügg a társadalmi státusszal.

A Fizetések.hu internetes portál tavalyi tanulmánya szerint pedig az elmúlt években a diplomás munkavállalók jobban kerestek, mint a szakközépiskolát végzettek.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Szakképzési átalakítások - sok a bizonytalanság
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást