Koncepcióváltás a védekezésben, országos monitorozás, biológiai gyérítés, rendszeres élőhely-térképezés, akkreditált laboratóriumok, célorientált szakértői gárda, a lakosság tájékoztatása és aktív bevonása a védekezésbe - a Magyar Tudományos Akadémia osztályai és kutatóközpontjai közös állásfoglalást jelentettek meg a témáról az MTA honlapján.
Mint fogalmaznak, az elmúlt évtizedek során
a klímaváltozás más hatásaival együtt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában.
Ennek következtében több esetben is az általuk behurcolt vírusok - például a Dengue - okozta járványok alakultak ki egyes régiókban. Ebben a folyamatban a tudósok szerint Magyarország is jelentős mértékben érintett, hiszen a nyugat-nílusi láz vírusának megjelenése óta már minden évben regisztrálnak emberi megbetegedéseket, sőt további rendkívül kockázatos vírusok felbukkanását is kimutatták.
A helyi szúnyogállomány fogékonysága az új kórokozókra kevéssé ismert,
de egyes fajok esetében ez is bizonyított.
A trópusi területekről behurcolt invazív szúnyogfajok betegségterjesztő képessége viszont jól dokumentált, és rendkívül komoly kockázatot jelent
az MTA szakértői szerint.
Varga Zoltán biológus az InfoRádiónak elmondta, el kell választani egymástól az idegenforgalmi szempontból fontos területek szúnyogmentesítését és a klímaváltozás miatt szükséges intézkedéseket a szúnyogirtás terén.
"Ezért kell koncepcióváltás, hogy ez a kettő világosan szétváljék" - fogalmazott a biológus.
Hazánkban eddig három invazív szúnyogfajt írtak le. (zebraszúnyog vagy tigrisszúnyog, ázsiai bozótszúnyog és koreai szúnyog - a szerk.) Tartós megtelepedésükre is egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Meghonosodásuk az első nagy lépés az új betegségek megjelenése és terjedése felé, de kiválthatja a már jelen lévő kórokozók intenzívebb terjedését is. Ezáltal
reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye.
Az MTA azt ajánlja a döntéshozók figyelmébe, hogy alaposabban figyeljék meg és gyérítsék az egyébként is jelentős részben ismeretlen szúnyogállományt, illetve a tenyészőhelyeket, ehhez biztosítson megfelelő tudományos apparátust (jelenleg ilyen irányú zoológust itthon nem képeznek), illetve laborokat az állatállomány és az emberi veszélyeztetettség felmérésére.
Az Akadémia figyelmeztet arra is, hogy - mint ezt Varga Zoltán is megerősítette - általánosságban rossz irányba céloz az irtás:
miközben a kiirtani kívánt rovarok 1 százalékát ölik meg, az ember szempontjából fontos méheket nagy számban pusztítják, nem mellékesen az irtóanyagok veszélyeztetik a vízi élővilágot is.
Az akadémia ezért azt is javasolja, változtassanak az irtáshoz használt szeren. Mint Varga Zoltán elmondta, "szelektív" szerekre van szükség, amelyek találati pontossága egyébként is jobb, és mint külön hangsúlyozta, lárvaállapotban kellene elpusztítani a szúnyogokat, nem "a röpködő példányokat" kellene célba venni.
A kutatók állásfoglalásukat megküldték a Belügyminisztériumnak, a katasztrófavédelemnek, a vízügynek, az erőforrástárcának, az ÁNTSZ-nek, az agrártárcának és a Nébih-nek is.