Van egy kimutatott és elismert tanárhiány, amely több ezres nagyságrendű lehet, ha minden fenntartót figyelembe veszünk, hiszen az egyik legnagyobb fenntartónál is 1300 betöltetlen álláshelyről tudni - fogalmazott az InfoRádiónak Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke.
Emellett van szerinte
"a rendszer logikáján, a bürokrácián belül megbújó, jelentős, akár tízezres nagyságrendű tanárhiány",
a PDSZ állítása legalábbis ez, bár a pontos adatokat egyelőre nem tudták beszerezni. Százalékosan ez Szűcs szerint azt jelenti, hogy a 160-170 ezer pedagógus munkáját 30-35 százalékkal többnek kellene ellátnia. Ha az optimális helyzetet (hogy a gyermekek mindenütt mindent megkapjanak) 100 tanárnak vesszük, akkor a szervezet szerint az ő munkájukat most 70-en látják el.
"Ezt arra alapozva állítjuk, hogy nem a vonatkozó jogszabályok alapján állapítják meg a tanterv felosztásakor a tanárok létszámát, hanem a jogszabályokat megkerülve" - fogalmazott a szakszervezeti vezető.
Az 1300 fős létszámhiányból Szűcs szerint 500 körüli a gyógypedagógusoké,
köztük nagy számban vannak fejlesztő pedagógusok - pedig mindkettőre égető szüksége lenne a nagy mértékben differenciálódó magyar társadalomnak.
A kormányzat tenni akarása terén kettősséget tapasztalnak:
a kabinet is jelentkezik olyan megoldásokkal, amelyekből kiderül, hogy érzékelik a problémát, a hivatalos kommunikációban azonban ugyanazok a felelős emberek mondják azt, hogy "minden rendben,
harminc százalékkal többen jelentkeznek a tanárszakokra. Ez igaz is, csakhogy
100 jelentkezőből 26 marad a pályán hosszabb távon"
- mondta Szűcs, hozzátéve: ebben a kommunikációban kiemelik a számukra kedvező részadatokat, és azokat szajózzák. "Ezt a szakszervezetünk rém felelőtlen magatartásnak tartja, mert a tanárhiány itt dörömböl a küszöbön" - szögezte le Szűcs, aki szerint Budapestet, valamint a leghátrányosabb területeket érinti leginkább a tanárhiány.
A kormányban tudnak a hiányosságokról
A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, Horváth Zita az InfoRádiónak elmondta, látják az erősségeit és a hiányosságait is a tanárképzésnek.
"2006-ban bevezették Magyarországon a bolognai rendszert az alapszakokkal, ehhez 2009-ben társult a tanári mesterszakok rendszere. 2013-ban lett visszahozva az osztatlan tanárképzés" - idézte fel a képzés alakulását Horváth. Kijelentette: ezután lassan emelkedett a tanárszakokra jelentkezők száma, de tudja, "van még feladat", ami a pályakép megítélésével is összefügg. "Ezt célozza a pedagógushallgatóknak szóló Klebelsberg Ösztöndíj is, amit szeptembertől már a gyógypedagógushallgatók is megpályázhatnak" - tette hozzá. Az oktatásirányítás jelenleg vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a tanítóképzésbe is kiterjesszék az ösztöndíjrendszert.
A pedagógusjelölteket közben szerinte fel kell készíteni a változó világ körülényeire is,
tehát nem elég a diszciplína tudományos felkészítését megkapni, szükség van a pedagógiai módszertan gyakorlati átadására is az egyetemeken.
Tervezi a kormányzat azt is, hogy
a pedagógusképzésben korábbra hozzák a gyakorlati tudás átadását,
az egy év összefüggő iskolai tanítási gyakorlatot.