Elkészült az idegennyelv oktatásról szóló kutatási jelentés, amelyen az Emberi Erőforrások Minisztériumának megbízásából az Oktatási Hivatal és az ELTE kutatói dolgoztak. Célja, hogy feltárja az idegennyelv-tanítás problémáit, és több javaslatot is tartalmaz - mondta el az Inforádiónak Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.
Több nemzetközi tanulmány is kimutatta, hogy hiányos a magyarok idegennyelv-tudása. Berényi Milán szerint a megkérdezett tanárok és diákok gyakran egymásra mutogattak. "Az iskolaigazgatók leginkább a tanárhiányra hivatkoznak és - főként az általános iskolákban - infrastrukturális, informatikai fejlesztéseket szeretnének. A nyelvtanárok leginkább a nyelvtanulók motiválatlanságára szoktak panaszkodni, a nyelvtanulók pedig a sűrű tanárcserére és a nagyobb csoportlétszámra. Valószínűleg mindenkinek igaza van" - tette hozzá a szakember.
Több felmerülő észrevételt is említett: a tanárok visszajelzései szerint például lehetne növelni az óraszámot. Hozzátette ugyanakkor, hogy a NAT jelenleg 936 órát ír elő az első nyelv tanulására, ez pedig nemzetközi összehasonlítás szerint is elegendő lehetne. Felmerült problémaként az is, hogy nagyok az iskolai csoportok, és sokszor a nyelvtudásuk sem egységes - ez többnyire a szakgimnáziumokban volt jelentős probléma.
Belépési követelmény lesz a nyelvvizsga
Több nemzetközi kutatás is kimutatta, hogy Magyarország az utolsók között van a beszélt idegen nyelvek tekintetében. Ez évek óta így van, ám a probléma most aktuálissá vált, mert 2020-tól változnak a felvételi követelmények. Eddig a diploma nem volt kiadható az előírt nyelvtudás megszerzéséig, 2020-tól azonban már a felvételihez szükség lesz egy középfokú nyelvvizsgára.
"Ám legutóbb a felsőoktatásba felvett diákok több mint fele nem rendelkezett nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,
most tehát sürgősen cselekedni kell, hogy 2020-ig változhasson a tendencia" - fejtette ki Berényi Milán.
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a nyelvtanárok és az iskolák által használt tananyagok nem feltétlenül ahhoz a szinthez illeszkednek, amire éppen felkészítenek, vagyis vélhetően szélesíteni kellene az elérhető tananyagok körét, és némi iránymutatást is kellene adni ezekkel kapcsolatban. Emellett említi a kutatás a tanári továbbképzéseket és a csereprogramokat is.
Nyelvtanfolyam kontra iskolai nyelvtanulás
Itthon sokak tapasztalata, hogy nyelviskolában hatékonyabban meg lehet tanulni egy nyelvet, mint a közoktatásbn. Berényi Milán is megerősítette ezt: a nyelviskolákban körülbelül 480 óra alatt lehet eljutni "nulláról" a középfokú szintre, ebbe az óraszámba ráadásul az otthoni felkészülés is beleszámít. Sok szempontot említett ennek okaként: a tanfolyamon kisebbek a csoportok, azonos nyelvtudási szinten vannak a tanulók, a céljaik is azonosak, és a pénzfizetés miatt a motivációjuk is más. Kiemelt szempont az is, hogy egy jó nyelviskolában jó minőségbiztosítási rendszer van érvényben, ami szintén javítja a hatékonyságot.
A közoktatásban nem egységes a minőségbiztosítás, ez látszik az eredményekből is. Amikor például az általános iskolákban a 6. és 8. évfolyamon felmérik a diákok nyelvtudását, akkor nekik A1-es és A2-es szinten kellene állniuk. (Ez a közös európai referenciakeret szintjei; ennek hat szintje van, a B1 az alapfokú nyelvvizsga szintje, az A-szintek ezek alatt találhatók).
Az országban azonban óriásiak az eltérések: míg Budapesten 5% körüli a rosszul teljesítő intézmények aránya (amelyekben a diákok több mint fele nem éri el a meghatározott nyelvtudás-szintet), addig vidéki, nem megyeszékhely településeken ez az arány akár 50% is lehet. "Mivel tehát ekkora különbségek vannak, úgy gondolom, a minőségbiztosítás nem működik egységesen" - tette hozzá a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke.