A Monetáris Tanács átalakította a monetáris politikai eszköztárát és most már tud lépni, hogyha erre szükség lesz - mondta a jegybank alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen.
Nagy Márton ugyanakkor hangsúlyozta, hogy
az inflációs cél fenntartható elérése továbbra is 2019 közepétől várható,
aminek biztosítása érdekében a Monetáris Tanács megítélése alapján az alapkamat és a laza monetáris kondíciók fenntartása szükséges, azaz a monetáris politika irányultsága nem változott, erre még nincs szükség .
A Monetáris Tanács a mostani döntéssel azért alakította át a monetáris eszköztárat, hogy felkészüljenek a normalizációra - tette hozzá az MNB alelnöke.
Ha a normalizáció elkezdődik, akkor először a nem konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépéseket teszi meg az MNB.
Az új irányadó eszköz a kötelező tartalék lesz, az irányadó kamat pedig továbbra is a jegybanki alapkamat marad
- mondta Nagy Márton, hangsúlyozva, hogy az MNB egyetlen horgonya továbbra is az infláció.
Az alelnök szerint a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés egyik legfontosabb üzenete az, hogy az inflációs előrejelzés nem változott olyan tekintetben, hogy fenntartható módon továbbra is 2019 közepétől éri el a magyar gazdaság a három százalékos inflációs célt, tehát a jegybank szerint nem indokolja semmi azt, hogy a monetáris politika irányultságán változtasson.
Elemzők szerint az MNB elmozdult az ultralaza álláspontról
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője fontos kommunikációs változásnak nevezte, hogy a jegybank jelezte, felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése az inflációs folyamatok függvénye.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kiemelte: a Monetáris Tanács közleményének hatására érdemben erősödött a forint, emelkedtek az állampapír-hozamok, mivel a monetáris politikai célú kamatcsere ügylet, valamint a jelzáloglevél-vásárlási program kivezetése lényegében a laza monetáris politika normalizálódásának első lépése.
A Takarékbanknál a jövő év közepéig nem számítanak a monetáris kondíciók szigorítására,
akkor is először a nem-konvencionális eszközök visszavonását várják, majd azt követheti az alapkamat lassú emelése, 2020 közepe után. Suppan Gergely szerint az infláció az év végére visszatérhet a 3 százalékos szint alá.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy látja, hogy bár a monetáris eszköztárat kicsit átalakítja a jegybank, érdemi változás nem történt és rövid távon nem is várható, azaz maradnak a laza monetáris feltételek.
Varga Zsombor az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy mind a kiadott közlemény, mind Nagy Márton MNB-alelnök a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a változtatások nem jelentik a laza monetáris politika feladását, arra továbbra is szükség van az inflációs cél stabil elérése érdekében. Szerinte a hazai bankközi kamatoknak a jegybanki alapkamat szintjéhez történő igazodása a jövő év folyamán fokozatosan megy végbe, és az alapkamat emelésére először 2020-ban kerülhet sor.