Az egyeztetésen a résztvevők egyetértettek abban, hogy a szabálysértési törvény módosítására szükség van – ezt mondta a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Fülöp Attila szerint olyan területről van szó, amely nemcsak hazánkat, hanem a világ számos országát kihívás elé állítja, és amelyre most a magyar kormány és a szakmai szervezetek közösen keresnek megoldást. A kormány úgy próbálja meg kezelni a problémát, hogy azok a hajléktalan emberek, akik közterületen vannak, ne ott legyenek, hanem a hajléktalan ellátórendszert és annak szolgáltatásait vegyék igénybe.
Magyarországon jelenleg 17,5 ezer állandó férőhely működik,
de októberig 15-ig – amikortól nem lehet életvitelszerűen közterületeken tartózkodni – fejleszteni kell a rendszeren – tette hozzá Fülöp Attila.
"Arra szeretnénk felkészülni, hogy megfelelő koordináció mellett megfelelő helyek álljanak rendelkezésre"
- mondta.
Az országban 10 ezer éjszakai és 7 ezer nappali szálláshely üzemel, de az ellátás nem folyamatos – tájékoztatott Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Regionális Központjának vezetője. A nappali szálláshelyeken csak napközben tartózkodhat az ember, olyankor elvégezheti a mosást, tisztálkodást, személyes ügyeket intézhet. Az éjszakai szálláshelyeknek pedig két típusa van.
"Az egyik az éjjeli menedék, ahova mindig újra be kell jelentkezni, a másik pedig az átmeneti szálló, ahol szerződést kötünk, és ott hosszabb időre tud bent tartózkodni a hajléktalan ember.
A szakma is gondolkodott, hogy szükség van-e egyáltalán arra, hogy az ellátástípusok így fel legyenek osztva, vagy praktikusabb-e az, ha egy intézményben tudja az összes szolgáltatást igénybe venni a hajléktalan" - tette hozzá Morva Emília.
A Máltai Szeretetszolgálat regionális vezetője arról is beszélt, hogy sok hajléktalan ember valójában azért nem akar a szállóhelyekre bemenni, mert nagyobb biztonságban érzik magukat a már megszokott környezetükben.