Továbbra is népszerű a sertéshús a magyarok körében, miközben több mint tíz éve a baromfihús fogyasztása átvette az első helyet. A csúcsidőszakban 43-44 kilogramm volt egy évben az átlagos fogyasztás a sertéshúsból. Az Európai Unióban az egy főre jutó éves fogyaztás 31-33 kg körül van,
Magyarországon most 26-27 kg körüli, vagyis kevesebb az unió országok és a legfejlettebb országok fogyasztásánál,
viszont magasabb a világátlagénál - mondta a szakember a Magyar Húsiparosok Szövetségének sajtótájékoztatóján.
Szűcs István arra számít, hogy hosszú távon minden régióban stagnálni fog a sertéshús fogyasztás. A rendkívüli népességnövekedés mellett ez azt jelenti, hogy kibocsátás növekedés történik, csak az egy főre jutó érték mutat majd szerény emelkedést.
Magyarországon a baromfi a legfőbb konkurenciája a sertéshúsnak.
A csirke-, és a pulykamellfilé az első számú versenytársa a karajnak és a sertéscombnak. Vidéken, kisebb településeken még mindig erősebb a sertéshúsnak a pozíciója, Budapesten és a nagyvárosokban a fiatalok, szinglik, egygyermekes családok körében viszont a baromfihús az, ami részben átvette a sertéshús helyét - tette hozzá.
Húsvétkor több mint 6 ezer tonna füstölt sonka, füstölt árú fogy Magyarországon, ez az éves fogyasztás 25-30 százaléka, bár régiónként vannak eltérések. Szűcs István kiemelte azt is, hogy
sok családban csak ilyenkor esznek füstölt sonkát,
a másik tradicionális termék a tojás és a reszelt torma. A magyar torma Európában az egyik legjobb minőségű, szorosan kapcsolódik a sonka fogyasztáshoz, szerinte jó lenne ha a torma és a sonka együtt jelenne meg a promóciókban.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy
a magyar húsiparnak a nemzetközi versenytársak nagy többségénél drágább alapanyagból kell dolgoznia,
a húságazat pedig képtelen az alapanyag és a munkabérek növekedéséből fakadó önköltség-növekedés teljes mértékű beépítésére a fogyasztói árakba.
Az élősertés ára Magyarországon tavaly ismét meghaladta az uniós átlagárat, és a magyar vágósertés átlagára csaknem 11 százalékkal volt magasabb, mint 2016-ban. A húságazat teljesítménye 2,9 százalékkal csökkent 2017-ben, a visszaesésben döntő szerepe volt a baromfi influenza gazdasági hatásainak.