- Nem számít a magyar tiltakozás: aláírta a szlovák államfő a büntető törvénykönyv módosítását
- Önfeljelentések a Beneš-dekrétumok kapcsán – A Felvidék nem fogja lenyelni a jogi változásokat
- „Nyilván 2500 embert már nem lehet meghurcolni” – erről szól a Beneš-próbaper
- Börtön jár Szlovákiában a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezéséért
Magyar Péter arra kérte a szlovák kormányfőt, hogy vonja vissza a szlovák büntető törvénykönyvnek azt a decemberben elfogadott módosítását, amely alapján akár fél év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A Tisza Párt vezetője szerint ez a szabályozás nem a jogállamiságot erősíti, hanem korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, félelmet kelt, és tovább rontja a szlovák–magyar kapcsolatokat.
Levelében Magyar Péter hangsúlyozta: egy demokratikus államban nem lehet büntetendő a történelemről való nyílt beszéd. Szerinte a Beneš-dekrétumok máig ható következményei, köztük a földelkobzások, valós problémát jelentenek. Állítása szerint a Szlovák Földalap még ma is a második világháború utáni jogszabályokra hivatkozva koboz el magyar és német családoktól földtulajdont. A Tisza párt vezetője úgy véli, a mostani törvénymódosítás éppen azokat hallgattatná el, akik ezek ellen próbálnak fellépni.
A nyílt levélre Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök egy közösségi oldalán közzétett videóban, majd a köztelevízió műsorában reagált. Az államfő azt mondta: a téma szerinte belekeveredett a magyarországi választási kampányba, és kifogásolta a levél hangnemét.
Peter Pellegrini különösen azt sérelmezte, hogy Magyar Péter Szlovákiát Felvidéknek nevezte. Úgy fogalmazott: sértőnek tartja, ha egy lehetséges magyar miniszterelnök így hivatkozik az országra.
„Mi Szlovákia vagyunk, a Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék”
– jelentette ki az elnök, hozzátéve, hogy az ilyen megfogalmazások nem segítik a feszültségek csillapítását. „A levélben is megmutatják, mennyire tisztelnek bennünket” – tette hozzá Peter Pellegrini.
Ugyanakkor Magyar Péter levelében a Felvidék szó mindössze egyszer szerepel, mégpedig a felvidéki magyarok kifejezésben, arra utalva, hogy a szlovákiai magyar közösség fenyegetésként éli meg a jogszabályt.
Az ügybe bekapcsolódott a szlovákiai magyar politikai képviselet is. A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László szerint a Felvidék szó használata nem sértő, hanem történelmi és földrajzi fogalom. Azt írta:
a Felvidék a történelmi Magyar Királyság északi területeit jelölte, és ennek megvitatása nem lehet tabu.
A Magyar Szövetség elnöke ironikusan hozzátette: reméli, ezért még nem jár fél év börtön.
A párt korábbi alelnöke, Mózes Szabolcs szerint Peter Pellegrini megszólalása inkább politikai hangulatkeltés volt. Felidézte, hogy az államfő korábban szakértői testület felállítását ígérte a Beneš-dekrétumok alapján zajló földelkobzások ügyében, ám ez a testület a mai napig nem jött létre, miközben a konfiskációk tovább folytatódnak.