Egyes ukrán agrár-termékekre csökkennek vagy megszűnnek az uniós vámok, míg mások esetében alacsonyabb lesz a szabad behozatali kvóta. Erről döntöttek hétfőn az unió kormányait tömörítő Európai Tanácsban.
A testület jóváhagyta az úgynevezett Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Térség (DCFTA) felülvizsgálatát. Ennek részeként csökkenti vagy törli el az EU egyes ukrán cikkekre – köztük tejtermékekre, friss gyümölcsökre, zöldségekre, húsokra és feldolgozott húskészítményekre – a vámokat.
Ukrajna a 2022-es orosz inváziót követően – Brüsszel támogató intézkedései részeként - vámmentesen exportálhatott az EU-ba mezőgazdasági cikkeket.
Az olcsó gabona és baromfiexporttal azonban alávágott főként a lengyel és magyar gazdáknak, akik tüntetésekkel reagáltak. Idén júniusban meg is szűnt az ukrán vámmentesség.
A mostani, frissített kereskedelmi keret a korábbi, 2022 és 2025 között érvényes ideiglenes vámmentességekhez képest szigorúbb, ugyanakkor az eredeti 2016-os egyezménynél kedvezőbb hozzáférést biztosít az ukrán termékeknek.
Bizonyos, különösen érzékeny termékek esetében viszont megmaradnak a korlátozások. A cukor, a baromfi, a tojás, a búza, a kukorica és a méz továbbra is csak korlátozott mennyiségben hozható be vámmentesen az Európai Unióba, míg például a tejtermékek esetében fokozatosan teljes liberalizáció várható.
A döntés részeként egy biztonsági mechanizmust is létrehoznak, amelyet akkor aktiválhatnak, ha az import miatt az uniós piacokon komoly zavar keletkezne.
Az unió szerint a megállapodás egyensúlyt keres a két fél érdekei között.
Az EU csökkenti a vámokat 31 ukrán agrártermék esetében – ezek közül 27-nél a kvótahatár is emelkedik –, miközben Ukrajna vállalja, hogy több uniós terméket enged be vámmentesen, például sertéshúst, baromfit és cukrot.
Lars Løkke Rasmussen, az Unió soros elnökségét betöltő Dánia külügyminisztere szerint a hétfői döntés „megerősíti az EU rendíthetetlen támogatását Ukrajna iránt. Nemcsak katonailag és pénzügyileg, hanem kereskedelmi eszközökkel is segítjük az országot, hogy gazdasági stabilitást érjen el és tovább közeledjen az Unióhoz” – mondta.
Kijevben közben egyfajta győzelemként értékelték a lépést. Szvitlana Taran, az Európai Politikai Központ elemzője szerint „az új megállapodás komoly diplomáciai eredmény Kijev számára, mivel a szomszédos országok nyomást fejtettek ki az EU Bizottságra. Többen azt javasolták, hogy az EU térjen vissza a régi kvótákhoz, de végül sikerült nagyobb hozzáférést elérni” – mondta.
Veronika Movcsan, a kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet igazgatója viszont felhívta a figyelmet:
„Az olyan kulcstermékeknél, mint a búza, az árpa vagy a cukor, az új kvóták alacsonyabbak, mint amennyit Ukrajna 2024-ben exportált az EU-ba. A kvótán felüli vámok pedig olyan magasak, hogy aligha lesz gazdaságos a többletexport.”
Az új rendszer legalább három évig marad érvényben, és további vámcsökkentéseket ígér, ha Ukrajna addig igazodik az uniós szabványokhoz. A cél, hogy 2028-ra a mezőgazdasági termelésben már teljes mértékben megfeleljen az EU követelményeinek — az állatjóléttől a növényvédő szerekig.