Nyitókép: Filip Singer

Kaja Kallas "nem eszik oroszokat reggelire", de az EU külügyi főnökeként nem lesz puha

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2024. december 9. 21:02
ÚJABB CIKKÜNK A TÉMÁBAN
Kaja Kallas, az EU új külügyi főképviselője az év elején azzal került be a nyilvánosságba, hogy megjegyezték róla: ő aztán nem fogja irányítani az EU külügyi gépezetét, mert annyira héja, hogy „oroszokat eszik reggelire”. A volt észt kormányfő ezt egy fotóval igyekezett cáfolni. Az idézetért felelős név nélkül nyilatkozó EU-illetékesnek pedig nem lett igaza, mert mégis Kallas vette át december elején Josep Borrell helyét. De ki is ő?

Kaja Kallas, a 47-éves volt észt miniszterelnök december 1-jén lépett hivatalba az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként. Az európai politikusok körében őt tartják Oroszország egyik legkeményebb bírálójának.

Kallas ugyan egy tál müzlit és áfonyát kiposztolva igyekezte elutasítani az „oroszevős” vádakat, de mégis tény, hogy Észtország kormányfőjeként – különösen az ukrajnai háború miatt – inkább a Moszkva elleni védekezésről és nem a diplomáciai próbálkozásokról szólt a retorikája.

Kallas élen járt az Oroszország elleni szankciók és az Ukrajnának nyújtandó segély szorgalmazásában. A hazájában élő, és a szovjet időkben oda települt/telepített idősebb oroszokat nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte, lépéseket tett a szovjet katonai emlékművek elszállításáért, és lelkesen üdvözölte Macron francia elnök felvetését arról, hogy egyes NATO-tagállamok csapatokat küldhetnének Ukrajnába.

Kormányzása idején, 2022 nyarán Észtország leállította a vízumkiadást az orosz állampolgároknak, és Kallas azt sürgette, hogy az EU-ban ne adjanak ki nekik schengeni vízumot.

„Európába látogatni kiváltság, nem emberi jog”

– írta a Twitteren.

A háborús mozgósítás elől menekülő orosz fiataloknak pedig azt üzente, hogy ne az országában húzódjanak meg, hanem otthon harcoljanak a rendszer ellen.

A Moszkvával szembeni kemény álláspontját még a háború előtti élmények és emlékek határozták meg. Mint a balti régió más országaiban élőknek, neki sincsenek jó emlékei a szovjet időszakról.

Édesanyja, Kristi gyerekkorát Szibériában töltötte, ahová a szüleit 1949-ben deportálták. Kaja Kallas többször említette, hogy anyjának a család eme nehéz időszakáról szóló történetein nőtt fel. Említette, hogy nagyszülei generációjának a II. világháború előtti, független Észtországban „mindene megvolt”, de a Szovjetunió 1940-es megérkezésével mindent elvesztettek.

Édesapja, Siim Kallas, viszont a Kommunista Párt tagja volt, de később megalapította az Észt Reformpártot és része volt a függetlenség kivívásában. Ezt követően a külügyi és a pénzügyi tárcát vezette, majd miniszterelnök is volt. Mindezt a liberálisabbnak számító Gazeta.ru orosz híroldal említette meg a Kaja Kallasról készült portréjában.

Európai médiumok korábban azt találgatták, hogy heves oroszellenessége miatt elkaszálhatják Kallas jelölését az uniós posztra (korábban a NATO-főtitkári pozíció kapcsán is felmerült a neve). Végül azonban ez nem történt meg.

Diplomaták például az Euronewsnak elmondták, hogy a Moszkvával szembeni kemény álláspontja „nem volt akadály”, és az sem volt gond, hogy az Európai Parlament liberális frakciója – amelynek tagja – meggyengült az nyári EP-választásokon. A cikk szerint az uniós karrier ugyanakkor jó menekülési útvonal volt az otthon – többek között férje orosz üzleti kapcsolatai miatt – kirobbant botrány és népszerűségvesztés nyomán.

Június 28-án az uniós csúcstalálkozón hivatalosan is elfogadták jelöltségét. Július 15-én lemondott Észtország miniszterelnöki tisztségéről.

Népszerűtlen első döntés

December 1-jén Kaja Kallas hivatalosan is átvette az európai diplomácia vezetését, a katalán Josep Borrellt váltva a poszton. Egyik első lépésével azonban több kormányt magára haragított – állította a Politico. Menesztette ugyanis az uniós külügyi szolgálat éléről annak veterán vezetőjét, az olasz Stefano Sanninót.

„A lépés sokkolta és megdöbbentette brüsszeli kollégáit és a tagállamok fővárosait... több tagállamot eléggé irritált a döntés: nem küldöd le a kapitányt a hajóról, amikor az új legénységnek viharos vizeken kell hajóznia”

– utalt egy uniós diplomata az új uniós bizottság hivatalba lépésére.

Sanninót a Politico „operát kedvelő, közismert, befolyásos volt olasz nagykövetnek” nevezte. Kallast pedig „az új EU-vezetés egyik legprominensebb személyiségének, aki nem fél attól, hogy követ dobjon az állóvízbe”.

Kallas számára további kihívás lesz, hogy ugyan maga is uniós biztos, de közben a külügyi szolgálat Brüsszelben dolgozó 2500 dolgozójának és a külföldi kirendeltségeken szolgáló további 2800 alkalmazottnak a főnöke.

Akkor került a posztra, amikor Európai Bizottság drasztikusan meg akarja nyirbálni a létszámot, miközben a szolgálat az idén már túlköltekezett.

Minderre az új külpolitikai főnök azt mondta, hogy a létszámleépítés „nem tudja kinek a terve, de nem az övé”, és hogy „amikor miniszterelnök voltam, korábbi miniszterelnökök után hátrahagyott káoszt kellett felszámolnom”. Mindez arra utal, hogy nem foglalkoztatja túlságosan, ha bírálókat szerez.

Férje orosz kapcsolatai

Kaja Kallas 2018 óta él házasságban Arvo Hallik észt bankárral – ez már a második házassaga –, és van egy még korábbi kapcsolatból született fia.

Tavaly nyáron botrány robbant ki a jelenlegi férje üzleti ténykedése miatt. Az ERR állami portál vizsgálata szerint Arvo Hallik holdingtársasága, a Novaria Consult leányvállalatokon keresztül részesedést birtokolt a Stark Logistics AS és a Stark Warehousing OÜ cégekben, amelyek logisztikával és szállítással foglalkoztak, többek között Oroszországban. A Stark Logistics már jó ideje az Orosz Föderáció fuvarozási piacának kiemelkedő szereplője, 2023-as forgalma csaknem teljes egészében ehhez a területhez kapcsolódott.

Kaja Kallas 2022-ben személyesen 350 ezer eurót kölcsönzött a férjének és az összeg egy részéből hoztak létre egy orosz üzleti érdekeltségekkel rendelkező raktározó céget (Stark Warehousing). Ennek a cégnek komoly partnere a Metaprint, amelyet Martti Lemendik észt vállalkozó irányít (aki a Stark Warehousing társtulajdonosa Arvo Hallik mellett). A vizsgálat során kiderült, hogy a Metaprint továbbra is üzletelt az orosz vállalatokkal, és az együttműködés az ukrajnai invázió kezdete után is folytatódott.

Kallas viszont a háború kapcsán nyilvánosan kijelentette: „Továbbra is úgy gondolom, hogy erkölcsileg helytelen Oroszországban tevékenykedni vagy Oroszországgal kapcsolatot tartani egy olyan helyzetben, amikor teljes körű háború van. Ennek véget kell vetni, és erre kérek minden észt vállalkozást”.

Az ukrajnai háború kezdete óta viszont a Stark Logistics útján Oroszországba irányuló szállítmányok összege közel 30 millió eurót tett ki. Amikor ez nyilvánosságra került, kitört a botrány.

Kallas nyilvánosan bocsánatot kért férje nevében, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi körülmények között erkölcsileg elfogadhatatlannak tartja az esetet. Ugyanakkor azt állította, hogy a botrány előtt semmit sem tudott férje ügyeiről. Felmérések szerint akkoriban az észt lakosok 66 százaléka vélte úgy, hogy le kéne mondania, és a támogatottsága 29 százalékra csökkent.

Régiós tapasztalat, globális kihívások

Ugyan Kallas otthonosan mozog saját régiójában, de az EU külügyi főnökeként olyan régiókra kell majd figyelnie, mint Afrika (nemcsak a migráció, hanem a Száhel-övezetben megerősödött iszlámista fenyegetés miatt is), Latin-Amerika (az EU most kötött szabadkereskedelmi szerződést a Mercosur regionális szervezettel, Franciaország ellenkezése mellett), a Közel-Kelet, benne Gázával, az épp kiszámíthatatlanná vált szíriai helyzettel és Irán geopolitikai megingásával.

„Az Aszad-diktatúra bukása pozitív, régóta várt fejlemény. Mutatja támogatói, Oroszország és Irán gyengeségét. Minden konstruktív partnerrel együtt dolgozok majd Szíriában és a régióban” – írta az X-en Aszad szíriai elnök bukására reagálva. Ezzel elegánsan kikerülte a kellemetlen tényt, hogy a diadalmas szíriai felkelő erőket a nyugaton terrorszervezetté nyilvánított Hajat Tahrir al-Sam (HTS) nevű dzsihádista csoport vezeti (amely az utóbbi években megpróbálta mérsékelt erőként bemutatni magát).

„Nem tartják túl tekintélyes hangnak, amikor más régiók kerülnek szóba” – jegyezte meg róla az Euronews, de „diplomaták szerint pragmatikus politikusként képes lesz majd globális kérdésekben képviselni az EU álláspontját”.

Viszont ennek az álláspontnak a 27 tagállam egyetértésén kell alapulnia és kérdés, hogyan hidalja majd át az Ukrajna vagy Izrael és Gáza kapcsán kialakult megosztottságot. Vagy hogyan felejteti el Budapesttel azt 2023-as megjegyzését, hogy „Magyarország kezd annak a problémának a részévé válni, amit meg kell oldanunk. Korábban tudtunk egységesek maradni, de Magyarországgal ez egyre nehezebb és nehezebb”.

eu közel-kelet külpolitika ukrajnai háború kaja kallas külügyi szolgálat főképviselő