"Masszív jogi bombahír" - így jellemezte egy izraeli lap, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) meglépte azt, amit sok aktivista örömmel fogad: letartóztatási parancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a gázai háború kapcsán vele összevitatkozó és menesztett védelmi minisztere, Joáv Galant ellen.
A döntés értelmében a gázai háborúhoz köthető "emberiség elleni és háborús bűncselekmények" miatt kérik az izraeli vezetők őrizetbe vételét, akiket a törvényszék joghatályát elfogadó 120 ország bármelyikében letartóztathatnak.
A Gáza-párti aktivisták - akik közül sokan ünnepelték és a palesztin ellenállás legitim tettének tartják a Hamász tavaly októberi, izraeli vérfürdőjét - már kevésbé fognak örülni annak, hogy Mohamed Deif, a palesztin politikai és terrorszervezet katonai parancsnokát is feltették a listára. (Izrael azt állítja, hogy őt már megölte egy idei légicsapásban).
A Hágai Törvényszék az izraeli miniszterelnököt és volt miniszterét többek között gyilkosságokkal, üldözéssel, embertelen tettekkel és az éhezésnek fegyverként való használatával vádolja a folytatódó gázai háborúban.
Utóbbi kapcsán azt állítja, hogy a körözött vezetők szándékosan korlátozták a hozzáférést az alapvető cikkekhez, így az ételhez, vízhez és orvosi segélyhez. Mindez súlyos humanitárius válsághoz és halálesetekhez vezetett, többek között a gázai gyerekek körében is.
A Törvényszék úgynevezett perek előtti 1. kamarája elutasította, hogy Izrael megkérdőjelezi az intézmény joghatóságát. Emellett közölte: a nemzetközi elfogatóparancsok általában titkosak, de nyilvánossá tette azokat, mert "a bennük taglalt tettek folytatódnak". Ezzel arra utalt, hogy még mindig tart Izrael gázai háborúja és a Hamász izraeli túszokat tart fogva.
Izrael a 2023. október 7-i vérengzés után indította meg a háborút, miután Hamász-fegyveresek törtek be az ország déli részére és ott módszeresen vadásztak le és öltek meg polgári lakosokat és katonákat. Az izraeliek gázai offenzívájában több tízezer palesztin halt meg - bár az adatok a Hamász által irányított egészségügyi minisztériumtól származnak.
A két körözött izraeli vezető többször vitázott a háború kapcsán: Benjamin Netanjahu a "Hamász megsemmisítésével járó végső győzelemig" akarja folytatni a harcot, míg Joáv Galant azt sürgette, hogy kössenek tűzszünetet vele, hogy hazatérhessenek az elrabolt izraeli túszok.
Annak ellenére, hogy a belpolitikában Benjamin Netanjahu kemény ellenfele, az izraeli ellenzék hangosan elítélte a Törvényszék döntését.
"Izrael egy olyan terrorszervezet ellen védekezik, amely megölte és megerőszakolta polgárait. A letartóztatási parancsa a terrorizmus megjutalmazása"
- mondta Jaír Lapid ellenzéki vezető.
"Erkölcsi vakság, szégyenfolt, amit soha nem merül feledésbe" - mondta Benny Ganz, a Nemzeti Egység vezetője, a háborús kormány volt tagja. Maga Benjamin Netanjahu „szemtelenségnek” nevezte, hogy "Hága a Hamász tömeggyilkosaihoz hasonlítja Izraelt". A Hamásznak sem tetszett a hír: a Törvényszék "egyenlőségjelet von a hóhér és áldozat közé" - közölte.
Joe Biden amerikai elnök "felháborítónak" nevezte a végzést.