Nyitókép: Pixabay

Már az IMF is védekező lépéseket sürget a mesterséges intelligencia miatt

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2024. június 24. 16:24
A „generatív mesterséges intelligencia” növelheti a gazdagok és a szegények közötti szakadékot – közölte a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF szerint a kormányoknak többet kell tenniük polgáraik, köztük az állásukat elveszítők védelmére.

Az IMF „mélységesen aggódik” a mesterséges intelligencia miatt: masszív gondokat vizionál a munkaerőpiacon és az egyenlőtlenségek növekedésére számít. A pénzügyi szervezet emiatt arra sürgeti a kormányokat, hogy tegyenek többet gazdaságaik védelme érdekében.

Az IMF jelentésében azt írja, hogy ki kell terjeszteni a munkanélküliség hatásai ellen védő biztosítások rendszerét, mivel a korábbi, úgynevezett diszruptív technológiákkal szemben az AI a magasabb képzettséget igénylő szakmákban is állásokat szüntethet meg. A Valutaalap szerint a ChatGPT, Midjourney és társaik hatalmas lehetőségeket nyújtanak a termelékenység fokozására és a közszolgáltatások kiszélesítésére, de tömeges munkaerőpiaci zavarokat és növekvő egyenlőtlenséget idézhetnek elő.

A generatív mesterséges intelligencia, vagyis az algoritmusok képessége, hogy emberi parancsok alapján hozzon létre szöveget, képeket, videót vagy zenét, a ChatGPT 2022-es debütálásával került a figyelem középpontjába – jegyzi meg a Financial Times.

Bár sok vállalat csak fokozatosan vezeti be, kooptálása felfuttatta a technológiai részvényeket. Friss példa: az Apple közölte: beépíti az Open AI szoftverét a telefonok és táblagépek személyes asszisztensébe. A hír nyomán megugrott a részvényárfolyama és egy időre ismét a világ legmagasabbra értékelt cége lett. Egyes kommentátorok szerint azonban az AI-t övező befektetői magatartás az utóbbi néhány száz év tőzsdei buborékjait idézi, az elitek hiszékenységnek a gazdaságaink fizetik meg az árát.

A cégektől azt hallani, hogy az AI válaszainak egyötöde „hallucináció”, azaz hamis – ami nagyon magas hibaarány – jegyzi meg a Telegraph című lap, amely említ egy másik statisztikát is: a brit lakosságnak mindössze két százaléka használja a ChatGPT-t. Még az okos embereket is be lehet palizni: Sir Isaac Newton a 18. században a déltengeri tőzsdebuborékban vesztette el a pénze javát – írja a lap.

Az AI által ígért előnyök nyomán egyes cégvezetők elkezdték leépíteni dolgozóikat, a tőzsdén pedig még meg is jutalmazzák őket „a haladó technológia” alkalmazásáért. Az EU ennek nyomán nemrég elfogadta az első törvényt, amely az uniós polgárok biztonságára, megélhetésére és jogaira kockázatot jelentő AI-alkalmazások teljes betiltását helyezi kilátásba. Közben, az IMF szerint az oktatási és képzési politikának alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz, hogy felkészülhessenek a munkavállalók. Ezért nagyobb hangsúlyt kell adni az egész életen át tartó tanulásnak.

A jelentés szerzői szerint „az átmenet fájdalmas lehet, mivel az idősebb munkavállalók nem biztos, hogy rendelkeznek azokkal a készségekkel, amelyekre a mesterséges intelligencia korában szükség van és az új készségek elsajátítása több időt igényelhet, mint a múltban”. A generatív mesterséges intelligencia azt is eredményezheti, hogy tovább nőhet a vezető cégek ereje „az egyre koncentráltabb és a győztes mindent visz” elv alapján működő piacokon, mivel a tőke egyre kisebb számú vállalatnál összpontosul – teszi hozzá az FT.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A „generatív mesterséges intelligencia” növelheti a gazdagok és a szegények között
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást