Szlovákiában az EP-választás kampánya február 10-én indult, amikor a választás időpontja megjelent a törvénytárban. A június 8-ai, szombati választás előtt 48 órával ér véget a választási kampány, azaz június 6-án reggel 7 órakor, amikor kezdetét veszi a választások végéig tartó kampánycsend.
A moratórium ideje alatt tilos minden politikai párt és koalíció javára, vagy azok ellen irányuló fizetett tevékenység. A közösségi médiában közzétett ingyenes posztok nem minősülnek kampánytevékenységnek, a fizetett hirdetések azonban igen. A pártok maximálisan 3 millió eurót költhettek el a kampányra. A kampánypénzeket átlátható számlán kellett elhelyezni.
Juraj Marušiak politológus, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa szerint langyos volt a két nap múlva végződő választási kampány. Úgy véli, részben azért, mert az emberek is belefáradtak a sok választásba, hiszen szűk háromnegyed éven belül a júniusi lesz a harmadik voksolás. Tavaly szeptember végén parlamenti választást tartottak az országban, majd március végén és április elején következett a kétfordulós államfőválasztás, amikor ismét az urnákhoz szólították a szavazópolgárokat a jelöltek.
A pártok támogatottságában nem látni jelentős elmozdulásokat a nyolc hónappal ezelőtti parlamenti választáshoz képest. A májusi felmérések szerint a választók két fő táborra osztódva a kormánypárti Smer és az ellenzéki Progresszív Szlovákia mögött sorakoznak fel. Az eddigi egyetlen változás a parlamenti választáshoz képest a Szlovák Nemzeti Párt visszaesése. Juraj Marušiak az állami hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a Robert Fico kormányfő elleni merénylet a Smer támogatottságát növelheti és az ő táborát mozgósíthatja, de rendkívüli átrendeződésre nem számít.
Szlovákiában hagyományosan alacsony a részvétel az európai parlamenti választáson. A szintén alacsonynak számító 2019-es részvételi csúcsot – az akkori 23 százalékot – alighanem csak nagyon nagy erőfeszítések árán lehetne túlszárnyalni. A politológus szerint feltehetően az volt az elérhető részvételi maximum, ezért sem erőlködnek annyira a pártok. A Fórum Kisebbségkutató Intézet külön a szlovákiai magyarok körében is elvégzett egy közvéleménykutatást, melynek során kiderült, hogy a szlovákiai magyarságot reprezentálók 37 százaléka biztosan részt vesz az európai parlamenti választáson, 39 százaléka pedig a kutatás idején még nem tudta megmondani, él-e választójogával. A megkérdezettek egynegyede pedig azt válaszolta, nem járul szombaton az urnákhoz.
Szlovákiában 22 párt és egy választási koalíció indul az európai parlamenti választáson. A lakosság 15 európai képviselőt küldhet Brüsszelbe. A választópolgároknak egy pártlistát kell kiválasztaniuk, és azon legfeljebb két jelölt sorszámát karikázhatják.