Nyitókép: MTI/EPA/Ha Jung Dzson

JK Rowling nem adja fel a transzaktivisták elleni harcot

Infostart / InfoRádió - Szvetnik Endre (London)
2024. március 6. 12:08
Újabb éles bírálatot fogalmazott meg JK Rowling, a Harry Potter-univerzum alkotója, amikor férfinak nevezett egy magát transznőként meghatározó gyilkost. A női és transzjogok ellentéte és a gendersemleges nyelv az angloszféra kultúrháborújának nem szűnő témája.

„JK Rowling, avagy a világ egyik legismertebb gyerekkönyv szerzője transzfób” – ezt a bélyeget kapja lépten nyomon és emiatt fordultak el tőle a Harry Potter-filmek fiatal sztárjai.

Az írónő már régóta hadakozik a transzjogok aktivistáival – főleg a Twitteren –, és bejegyzéseiből a női jogok védelme iránti elkötelezettsége tűnik ki.

„Elegem van ebből a... (és itt egy nyomdafestéket nem tűrő szó következett). Ez nem egy nő. Ezek nem a mi bűneink”

– írta még február végén az X-en (amit több másik bejegyzés is követett a témában).

Az ok: a rendőrség nőként regisztrálta elfogásakor a 26 éves Scarlet Blake-t, aki először egy macskát ölt meg és tette az állatot egy turmixgépbe, majd szexuális fantáziáját élte ki azzal, hogy egy tévéműsor által megihletve, Oxfordban az éjszakai utcán meggyilkolt egy ismeretlen férfit.

A hosszú hajú Scarleten, aki végül 24 évnyi, férfibörtönben letöltendő szabadságvesztést kapott, első ránézésre nem látszik, hogy biológiailag férfi. Blake 17 éves korától pubertásblokkolót szedett, majd 18 éves korától hormonkezelést kapott. Rowling felháborodását az váltotta ki, hogy a brutális bűntényt a nőkhöz lehet kötni.

Megkapta a jelzőt: ő egy TERF

Az írónőt a transzpárti aktivisták már korábban az úgynevezett TERF-ek, azaz a Transz-elutasító Radikális Feministák közé sorolták.

Az aktivisták szemében a bűnük az, hogy női mivoltukat nem akarják megosztani olyanokkal, akik férfinak születtek, de női wc-ket használnak vagy nőként akarnak sportversenyeken indulni. Főként azért, mert a transznőkről úgy gondolják, hogy egy jelentős részük női ruhába bújt szatír.

A kultúrháború betört a munkahelyekre

Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és másutt azonban valóságos kultúrháború folyik az „inkluzivitásért”, és így a magukat korábban a patriarchátus áldozatának nevező feministák – és a heteroszexuális, de még a leszbikus nők egy része is – „az elnyomók” soraiban találták magukat.

Rowling is a feminizmus irányából áll ellen a transzaktivistáknak, és azt sugallja, hogy a transzpártiak nőellenes és férfiak által motivált ideológia terjesztői:

„amikor egy férfi mondja meg, hogy egy nő mit érezzen, mit mondjon, mitől féljen, milyen jogot adjon fel, akkor nézzenek tükörbe. Ez az igazi nőgyűlölet!”

– írta.

Az eddig "az élni és élni hagyni" elv alapján élők most morális útvesztőben találják magukat, mert akaratlanul is elkövetőkké válnak, ha a megszokott nyelvezetet használják. A brit munka világába és a közbeszédbe is begyűrűztek Amerikából például a brit egészségügyi szolgálat szerint „inkluzív kifejezések”. Ilyenek a terhes nő helyett a „terhes ember” vagy a nő helyett az „ember, aki menstruál”, sőt: az „ember, aki vérzik”.

Továbbá vitákat gerjeszt az angolban elkülönülő „hím”, „nő” vagy egyéb nemet (he, she, them) jelölő névmások kitűzőn való viselésének forszírozása.

Ha valaki szándékosan vagy tévedésből – például idős kora miatt a dolgot nem értve – elköveti a „misgendering”, azaz a „helyetelen nemmeghatározás” tettét, akkor esetleg retorziókra számíthat.

2019-ben Maya Forstater brit kutató szerződését azért nem hosszabbította meg az alkalmazója, mert úgy találta, hogy „sértő és kirekesztő” nyelvezetet használt, amikor azt írta a közösségi médiában: „a férfiak nem változhatnak nővé” és hogy „a transznők férfiak”.

Az angol szférában a vitát tovább bonyolítja a szemantika, azaz, a szavak értelmezése. A „sex” szó a biológiai nemet, a „gender” a nemi indentitást takarja, de ezeket gyakran összekeverik. A többféle létező gender híveinek szóhasználatában az ember nemét születésekor „hozzá rendelik”. Azaz nem biológiailag megkérdőjelezhetetlen és különben is, "a sex (nem) társadalmi konstrukció". És ez még csak a vita felszíne, mert a témát tudományos tanulmányok sokasága boncolgatja az átlagember számára érthetlen nyelven.

Kivel van baja Rowlingnak?

Rowling – aki saját aktivizmusát a családon belüli erőszak traumáira vezeti vissza – korábban látszólag a leszbikusokat támogatva bírálta a transzpártiakat:

„mélységesen homofób dolog leszbikusok felett ítélkezni, bigottnak és transzfóbnak nevezni őket, mert nem akarnak nemi kapcsolatot a pénisszel rendelkezőkkel”.

A transzjogok védői szerint viszont Rowling és az általa támogatottak retorikája bátorítja a transznemű fiatalok elleni fizikai erőszakot és diszkriminációnak teszi ki őket. És megjegyzik: azt állítja magáról, hogy egyszerűen a biológiai nők jogait védi, de miért csak a biológiai nők elleni fenyegetések késztetik megszólalásra?

Mi lesz a gyerekekkel?

Rowling is felemelte a szavát a múltban amiatt, hogy "a meleg gyerekeket a nemváltás, az egész életen való gyógyszerfüggés és szexuális funkciójuk elvesztése felé terelik", mivel a közösségi médiában többször felbukkant, hogy gyerekeket – akár a szülők elől eltitkolva – az iskolában nemi hovatartozásuk átgondolására bátorítják.

Az írónő és a radikális feministák retorikájának nagy része azonban inkább a magukat nőnek tartó, biológiai férfiak támasztotta veszélyre koncentrál. Minderre utalnak Rowling szavai: „A bűnözési statisztika haszontalanná válik, ha az erőszakos és szexuális támadásokat nők által elkövetett támadásként regisztrálják.” Mivel ezzel eltűnnek a statisztikából a transzelkövetők tettei.

A témában a Rishi Sunak kormányfő által azóta menesztett Suella Braverman brit belügyminiszter is megszólalt, aki azt mondta: a rendőrség ne nevezze nőnek a transznemű nemierőszak-tevőket, mert „az sértő és tényszerűen pontatlan”.

j. k. rowling transzgender feminizmus aktivizmus