Hamarosan 800 argentin peso ér majd egy amerikai dollárt, nem pedig 366 – ez lesz Javier Milei, a bombasztikus kampányáról ismertté vált új argentin elnök kormányának első fájdalmas intézkedése.
Az ígéretek szerint ez az intézkedés és a soron következő többi véget vet a dél-amerikai ország rendre visszatérő pénzügyi és adósságválságainak, valamint a csődöknek. Az argentin állam ugyanis 2000 óta már háromszor jelentette be, hogy nem tudja kifizetni külföldi adósságait. Kérdés, mi történik a következő időszakban?
Tartóssá válhat a peso „csúszóárfolyama”, amely havi 2 százalékos leértékelést jelenthet, továbbá különböző dotációkról, valamint a nyugdíjak és a szociális támogatások megnyirbálásáról érkeznek még aggasztó hírek.
A leértékelést Luis Caputo gazdasági miniszter jelentette be. Szavai szerint a terv „először fájdalmas lesz”, de szükség van rá a három számjegyű infláció és a pénzügyi hiány leszorításához. Argentínának az elmúlt 123 esztendőben 113 év során fiskális deficitje volt, ami most a GDP 5 és fél százalékára rúg – mondta.
Az infláció 150 százalékhoz közelít, és az ország 44 milliárd dollárral tartozik a Nemzetközi Valutaalapnak.
Kristalina Georgieva, az IMF vezetője üdvözölte a Buenos Aires-i lépéseket, mert elmondása szerint ezek az intézkedések „segítenek stabilizálni a gazdaságot és megteremtik a magánszektorra épülő fenntartható növekedés alapjait”.
Javier Mileit nevezték már „szabadpiaci fundamentalistának” és „autoriter ösztönökkel megáldott jobboldali populistának” is. A sokkterápiát meghonosító chicagói közgazdászok – Milton Friedman, Robert Lucas és Murray Rothbard, az osztrák szabadpiaci iskola amerikai meghonosítója – büszkék lehetnének rá. Azt, hogy mennyire meghatározóak az új argentin elnök gazdaságfilozófiájában az említett világhírű közgazdászok, jól jelzi, hogy Milei öt angol masztif kutyája közül három az ő nevüket viseli.
A Friedmanék gazdasági elméleteit a gyakorlatba átültetők azonban mérhetetlen szenvedést is tudtak okozni az egyszerű embereknek – elég csak Augusto Pinochet tábornok Chiléjére vagy Boris Jelcin frissen önállóvá vált Oroszországára gondolni.
Az új argentin elnök ugyanakkor a történelmi tapasztalatok ellenére gyakorlatilag azt vallja, hogy a jóléti állam ellenség, és szerinte szinte mindent magáncégekkel kötött szerződések alapján kell biztosítani.
Kampánya alatt gyakran láncfűrésszel hadonászott – amit a költségvetés megnyirbálásának jelképeként mutatott be.
Javier Milei emellett az Argentin Nemzeti Bank megszüntetését és az amerikai dollár bevezetését is szorgalmazza. Ehhez már a csütörtökön maratoni televíziós beszédet tartó Vlagyimir Putyin orosz elnöknek – a dollár egyik nagy ellenségének – is volt egy-két szava. Felvetette, hogy Argentína ezzel aláásná a szuverenitását, nem tudna pénzt nyomtatni és keményen vissza kéne fognia a közkiadásokat. Mintha az amúgy Ukrajnát pártoló Milei nem épp ezt akarná.
A piacok örömmel és meglepődve fogadták a leértékelés hírét, mert szerényebb lépésre számítottak, és talán örülhetnek a mezőgazdasági termelők is, akiknek azt ígérték, fokozatosan csökkentik számukra az exportvámokat.